Könnysátorba borul a ma reggel
Néma csendben halk koppanás hallik…
Fülelem a rút, zimankós csöndben,
Ahogy az esőcsepp alább hullik.
Felhő ereszti ki bús könnyeit.
Bágyadt, mozdulatlan az ernyedt táj.
Az elázott fűszál nyújtózkodik.
S madarak bújnak az eresz alá.
Hálás az esőért a vetemény.
Mindegyik növekszik egy-két centit.
A víz lassan már a bokáig ér.
És várjuk, hogy napsugár bújjon ki.
Múltat sirat a bűnbánó lét,
Sárba süppedő szomorú jelen.
Emlékeit szabadon ereszté…
És felhők viszik szét, hogy feledjen.
Az önsajnálat már hiába volna.
-Folyó duzzad, áradnak patakok-
Minden megélt, átérzett dologgal
A gyökérzetünk mélyebbre hatol.
Behozzuk a lemaradt holnapot!
S a feledésben új reményt kapunk.
Könnycsepp áztasson mindent, mi fájó!
Osszon a bűnbánat most új lapot!
A felhődunna alól sír minden.
Ág konyul megadón, bús levelek
De olyan jó, hogy több titkunk nincsen!
Bűnbánatra szólított a természet.
Lepereg a tájról minden bűne…
Nyálkás-nedves atmoszféra felett.
Kalauza tisztult jelenünknek
A természet …eképpen lehetett.
Cseppek koppannak még itt-ott lomhán
Amíg felszárad a könny a tájról.
Tisztul lelkünk közben, s felszáll
Esőhordta könnyű harmatszárnyon.
Feltámadt szélben leomló eső
Árasztott el – lemosva vétkünket…
Tombol, amíg majd minden helyrejön
S új napok virradnak a régikre.
Author: Szilágyi Tünde
Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtem. Gyermekkoromban családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Eleinte lelki késztetés, egyfajta kényszer vezérelt a versek irányába, majd időközebn mindinkább önkifejező-és örömforrássá váltak számomra. Örömmel tölt el, hogy megoszthatom érzéseimet és gondolataimat más emberekkel. Könnyen tudok azonosulni mások érzelmeivel, például fájdalmával. Amikor leírom ezekeket, "kiírom magamból" letisztul az "érzelmi vihar" a lelkemben,. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az egyszerű embereket is. Hiszem, hogy bár mindannyian egyediek, és különlegesek vagyunk, az érzelmek, melyekkel nap, mint nap szembesülünk, nagyon is hasonlóak. Egy megfelelő vers segítségével az az ember is képes lehet "kiönteni" a lelkét és elmondani az érzelmeit, akinek nehezebb a saját gondolatait versbe szedve önmagát kifejeznie. Remélem, hogy segíthetek neki ebben a megtisztelő feladatban.