Nyár ízletes gyümölcsöt érlel, aszal,
fény a víz tükrében fürgén táncol,
nem állíthatja meg más, csak zivatar,
lepke libbenve virágokat számol.
Falevél alig mozdul, szellő susog,
méhek szállva szorgoskodnak, rohanvást,
olykor elered az eső, zuhog,
elmossa a halk, zümmögő hangzást.
Villámot szórva néhol az ég dörög,
levegőt frissít a nyári zápor,
eltünteti az út porát hamar.
Földünkről távozzanak az ördögök,
nincs itt helyük aszálykor, sem dagálykor,
a nyár nekünk napfényillatot facsar.
Author: Halászné Magyar Márta
Bemutatkozás helyett Csak egy lélek vagyok egy testben, mindig a szépet és a jót kerestem, nehézségekkel teli utamon sokszor elestem, szeretetet adni sohasem feledtem.
