Pletykafészek

Szia Julcsa! Szép napot!
Ó, de jó, hogy látlak!
Hallottam ma valamit,
elmondtam Mártának,
de neked is tudnod kell,
mit csinált a Pati,
a házáig kísérte
nem egy, de két pasi.
Az egyikük rám nézett,
kérdezte: Mit bámulsz?
Nem bámullak, mondtam én,
jobb, ha innen tágulsz.
És továbbment
mind a kettő,
egyet sem ad a teremtő,
nem jut nekem belőlük,
idegbajom van tőlük.
Bezzeg Pati kell nekik!
Az ő főztjét ehetik,
de én sütni is tudok,
így hát el is indulok,
viszek nekik süteményt,
s ha meglátnak, mint tüneményt,
szájukat is nyalják tán,
s bekaphatják, bizony ám,
azt, amire gondolok,
mi nem is olyan nagydolog,
csak gondolom, nem tudhatom,
bár kíváncsi volnék nagyon,
mire vágnak fel annyira,
csapjon le az istennyila,
hogyha meg nem figyelem,
csak türelem, türelem…
Szóval a két férfiember
Pati házába bement,
ez a buta lány meg köztük
mindjárt rendet teremt,
az egyiknek lapátot ad,
a másiknak ásót,
tegyék rendbe a kiskertet,
amott azt a hátsót.
Főzött nekik paszulylevest
egy nagy habarással,
meg is ették mind a ketten,
egyetlen falással,
aztán a fát hasogatták,
rátették a tűzre,
és a kinti illemhelyen
bementek a bűzbe,
mikor dolguk elvégezték,
borocskát is kaptak,
amit ugye mind a ketten
nyomban benyakaltak,
s jött az álom, lefeküdtek,
elaludtak menten,
mire várnék én itt tovább?
Onnan el is mentem.
Megnyugodtam, s szóltam halkan:
ó, de jó, ó de jó!
Nem udvarló a két fickó,
csípje meg a manó!
Labdába se rúgnak ottan
és célba se lőnek,
nem a Pati szoknyaalja
mitől ágynak dőlnek!
Így most azon gondolkodom,
hívjam őket hozzám,
hogy legalább az egyikük
metssze meg a rózsám.
Dugja orrát közepébe,
érezze, mily szagos,
essen tőle bódulatba,
s áradjon, mint Szamos,
mutassa meg nekem hamar
mit tud a szerszáma,
nem holnap, vagy holnapután,
jöjjön el még máma,
hogy a rózsa növekedjen,
illatosan nyíljon,
és a férfi legközelebb
a házába hívjon,
együtt szedni a virágot
és vázába tenni,
ha így lenne,
oly szívesen
adnék neki …
…enni.
Ne add tovább, ne pletykáld el,
mit meséltem, kérlek!
Julcsi drága! Hadd maradjak én
a pletykafészek!
Nyíregyháza, 2024. július 6.
Szabó Veronika
Szabó Veronika
Author: Szabó Veronika

Szabó Veronika az Irodalmi Rádió szerzője. Nyírteleken születtem, jelenleg Nyíregyházán élek. Korai irodalmi érdeklődésemre nagy hatást gyakoroltak a szüleimtől, a nagymamámtól és az első tanítómtól hallott mesék, valamint a Petőfi Rádió régi irodalmi műsorai. Az első verseimet 12 éves koromban írtam, azok sajnos már nincsenek meg. Hosszú ideig szabadidő hiányában nem nagyon foglalkoztam írással. Csak néha vetettem papírra gondolataimat prózák formájában, de azokat a fiókom mélyén őriztem. 2017-ben készítettem el mindkét szülőm ágán Családkönyv címmel őseim, rokonaim fotókkal, dokumentumokkal illusztrált történetét, eddig ez volt a legnagyobb munkám. Írásaim folyóiratokban, online felületeken, helyi -és megyei lapokban, illetve antológiákban is olvashatók. 2021-ben jelent meg A gyógyír című novellás kötetem, 2023 decemberében a Ha kimentesz a békaságból című gyermekverses kötetem,. 2025. februárban pedig a Szellők útján vándorolva című verseskötetem látott napvilágot. Jelenleg egy életrajzi könyvön dolgozom, s továbbra is írok novellákat, meséket,verseket. Terveim között szerepel egy újabb gyermekkönyv megjelentetése is. Irodalmi pályázatokon több alkalommal értem el helyezést: „Tavaszi szél” Irodalmi pályázat 1. díj (Irodalmi Rádió) „Rügybölcső” Irodalmi pályázat  2. helyezett (Irodalmi Rádió) „Az év pedagógus írója 2019” 1. helyezett (Irodalmi Rádió) Blogszerzők műsora 3. helyezett (Irodalmi Rádió) „Az év legjobb szerzője” 3. helyezett (Irodalmi Rádió) Élettörténetek „Meséld el nekem…” 2015 és 2016   ...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Még mindig én…

– Te tényleg én vagy? A kislány hitetlenkedve nézett rám. Én elmosolyodtam. – Igen. Én vagyok te. Csak… egy kicsit későbbről. – Akkor hány éves

Teljes bejegyzés »

Vár az újabb tanév

Edit Szabó : Vár az újabb tanév Kérdezem egy barátom kislányát : Timikém, várod már az iskolát ? Szája széles mosolyra húzódik, – nagyon várom

Teljes bejegyzés »

Szabadon szállva

Hullámzó kék szőnyeg, Ég s felhő szőtte, Rajta fekete foltok, Csilingelő, csipogó hangok. Mi ez? Kérdem, S elképzelt térképem Olasz csizmát lát meg Az atlaszos,

Teljes bejegyzés »

A megbocsátás hajlékony padján

   A megbocsátás hajlékony padján     Ott ülni csak némán és csendesen, hallgatni mások megbocsáthatatlan, alávaló bűneit. Hidd el, talán úgy érdemes! Gyakran ellened

Teljes bejegyzés »

A szöcskék is látták

    A szöcskék is látták   A ráérősen jóleső szeptemberi kiránduláson nem messze a Dunától, hajborzoló langyos szellő igazítja a Vértes közeli utak mentén a

Teljes bejegyzés »