Könnyű annak szeretetről beszélni,
Akit jó emberek vesznek körül.
De hogyan hihetne benne valaki,
Kinek szívében nincs más csak űr?
Hogy bízhatna a szeretet- mesében,
Aki nem tudott még szépet kapni?
Kinek hagyták a szívét kihülni.
Esélye sem volt jót kapni, adni.
Hogy legyen vágya- e hűtlen reménye:
Hogy a szeretet bennünk lakozik?
Megtanult bántani, hazudni, lopni,
De soha nem tanult meg szeretni.
Hideg világ, mi eddig körülvette.
Nekünk kell emberségre tanítni.
Megmutatni,hogy létezik szeretet.
És mindig megéri kimutatni.
Könnyű annak,ki szeretetről papol,
De nehéz annak jó útra térni
Kinek fejét folyton falba verték.
Nem lehetett egyszerű túlélni.
Bízni kell a szeretet fényében!
Jóság, megbocsátás erejében.
Szeretni kell, ezért mondjuk el neki:
Hisz benne Isten! Őt is szereti.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...