Jóslat(ok)
Romos épületben látja meg a holdnak világát,
Mutogatja bőszen, az igazi világát.
Csiszolatlan gyémántként bánik legjava szavaiban,
Majd milliónyi katona áll a harcedzett szavaiban.
Eljő még az ideje, mikor felkapaszkodik,
S ha karnyújtásnyira az égi kapu, elrugaszkodik.
Majdan ha elérte az égnek kapuit,
Ottan találja majd meg az igazi valakit.
Angyalszárnyai nagyok s hatalmasok,
Szemei ragyognak, mint az égi csillagok.
Kezeivel összeforrasztja a kettétört lelket,
Még tán nem is sejti, hogy életet mentett meg.
Kedvesével boldogak, lassan múlik az idő,
Nem is beszélnek róla, mert tudják, mi a jövő.
Ha tekintetük összeér,
Jól tudják, köztük csak a csend beszél.
Így múlik minden ölelés, s ily hideg a csók,
Már csak a költemény létezik, mert kevés lett a bók.
Menyegzőjén elhangzanak, a rég papírra vetett művek,
Az emberek kezei, csak boldog könnyeket ölnek.
Örökre esküsznek, egymásnak, s a fenti világnak,
Nincs is más az érintésben, csak boldogság, és imádat.
Filmre vitt házasság, mondja az eltelt nép,
Ha együtt látják őket, azt mondják, hogy szép.
Gyermekét bölcsen tanítja, bár a leckét megtanulja,
Vasbetonba vésett soraitól, két kezével óvja.
Jól tudja bölcsessége, mely úton jár a gyermek,
Apa szól gyermekére, ifjonc féltelek.
Végül te választod meg, mely lesz igaz ösvényed,
Lesz oly út, hová magam sem mehetek veled.
Öreg korában már hullámosak szavai,
Hamar kialusznak a gyufának lángjai.
Sorai már nem csinálnak vihart, az égi tengeren,
Boldogan neveti majd ki, mi az a félelem.
Puhán lesz vetve, szobájában az ágy ott,
Elérhetett mindent, melyre csak vágyott.
Halála híre megrendíti a földet, és jövőt,
Csak földjébe hagyják nyugodni az igaz szívű költőt.
Ne keressétek amottan a túlontúli világon,
Mert ejtőzik lelke majd minden kövön, és virágon.
Magatokban keressétek, ha újra leszáll az éj,
Mert ő mindvégig ottan marad, lelketek mélyén.
2015.01.23.
Author: Horváth Szabolcs
Tatabányán született 1990. március 25-én. 2011-2014 között a Szombathelyi Nyugat Magyarországi Egyetem bölcsész szakán tanult, média-kommunikáció szakon szerezett diplomát. 2022-ben a Kodolányi János Egyetem könyvtáros szakán szerzett diplomát. 2006-ban kezdett verseket írni, de komolyabban csak 2014 óta publikál. Eddig nyolc kötete jelent meg. 2017 áprilisa és 2020 januárja között szervezője volt a tatabányai Slam Poetrynek. 2019 januárja és 2020 novembere között tatabányai olvasóklubot (Olvasólámpa) vezette. Elhunyt kortársaim tiszteletére több alkalommal szervezett irodalmi megemlékező műsorokat. Fontosnak tartja városa, illetve a megyéje irodalom kultúrájának művelését és terjesztését. Jelenleg a 2020-ban elindított tatabányai Tollkoptatók Irodalmi Kör vezetője. Ennek fő célja a tatabányai és a megyei szerzők és azok írásainak megismertetése. A 2020-as év végén elkezdte összeállítani élete első válogatás kötetét. 2023-ban megálmodója és szerkesztője volt a Tollkoptatók (online) megyei hatókörű Antológiájának. Jelenleg a legújabb kötetén dolgozik. Ez mellett még több ötlete van, melyet a jövőben szeretne megvalósítani. Versei eddig a Holnap Magazinon, a Poet-en és a Napúton jelent meg. Legnagyobb díját 2021-es évben szerezte a Napút folyóiratnál, ahol a Cédrus Művészeti Alapítvány, Kortárs Irodalmi Alkotások Pályázatán, Vers kategóriájában a Kiemelt szerzők közé került. Könyvbemutatóimról és író-olvasó találkozóimról készült felvételek itt elérhetőek: 2014. júliusától saját facebook oldalal rendelkezik. (https://www.facebook.com/Horvth-S zabolcs-versei-1441227439479669/) Megjelent kötetei: A Háromszázak...
