Víz tükrén hintázik a fény

Víz tükrén hintázik a fény,

apró csillámok ringatóznak itt, meg ott.

Úgy lebegnek, mint egy álom,

amit valaki még csak félig álmodott.

 

Nyomuk arany foltokat ejt,

ahogy megkapaszkodnak a házak falán,

s araszonként lopakodva

kúsznak fel a balkon sarkig tárt ajtaján.

 

Útjuk hirtelen gondolat,

előre semmiképp meg nem tervezett:

megneszelték, hogy a tavasz

udvartartásával épp berendezkedett.

 

Nagyobb úr volt a tél annál,

mint aki röpke búcsú nélkül eloson.

Gyengédnek szánt méltósággal

megölelték egymást, mint rég látott rokont.

 

A tél engedett. Hagyta, hogy

a víz csordogáljon lágy hullámaival,

sejtve, hogy hű szolgája, a fagy

éles fogacskáival néha még belemar.

 

A tavasz illattára

nyújtózik kiteregetett zöld szövetén,

színes festékeket szóró

tündérek ülnek rojtos felhői peremén.

 

Páratlan csodát rejt a még

rügyekben megbújó szépséges sejtelem.

A várakozás maga az:

szépségbe faragott, megszentelt türelem.

 

Víz tükrén hintázik a fény…

A tavasz kezében annak árnyképe csak,

s talán egyszer csak elillan,

mint minden, legszebbnek álmodott pillanat.

Képíró Angéla
Author: Képíró Angéla

Mátészalkán születtem 1978-ban, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. A Debreceni Egyetemen szereztem jogi diplomát. Szüleim szerettették meg velem az irodalmat és a zenét. Az írás régóta fontos része az életemnek, így nagy öröm számomra, hogy az Irodalmi Rádiónál publikálásra is kaptam már lehetőséget.

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. „Páratlan csodát rejt a még
    rügyekben megbújó szépséges sejtelem.
    A várakozás maga az:
    szépségbe faragott, megszentelt türelem.”

    A várakozásnak, vágyakozásnak is megvan a maga szépsége.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Útvesztő

Elengedés, elmúlás, Sajgó szívem vermet ás. Eltemetem magamat, S régmúlt árnyaimat.   Fekete, foltozott köpeny, Sötét éjben felém röppen, Kezemmel gyorsan elkapom, Magamhoz ölelem, szorítom.

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2026. június 23.

Kedves Olvasónk! Ebben a hírösszefoglalóban találod meg fotós-videós beszámolónkat a 97. Ünnepi Könyvhéten való részvételünkről; láthatod néhány új könyvnek a megjelenését, amit még a Könyvhét

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Álomkép

A tenger hullámzása kíséri szíved dobbanását, Messziről csodálom lelked bátorságát. Álomképet vetít hajnal most nekem, S én nem érlek el, hiába nyújtom kezem.   Csak

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Szívedbe küldöm a jelet

Lelkedre írom a rímeket, S rád festem a színeket. Csendes zajjal hívogatsz, Szárnyaddal messziről simogatsz.   Szívedbe küldöm a jelet, Rímeket küldök neked. A hajnali

Teljes bejegyzés »

Égi színek

Az égi színek rabja lettem én, Szememet elvarázsolta egy csodás fény. A végtelennek tűnő időn táncolok, Mint a félelmet nem ismerő vándorok.   Az égi

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Sebzett vándorok

A lelkünk vérzik, a szívünk harcba száll, Mégis a mosolyunk erősen helytáll. A lelkünk egy tűzben ég, éget a kín, De a lángok között látom,

Teljes bejegyzés »