Virágzó tavasz

A vadszilvafa reggel matt flitterekkel

szórja tele a tavaszi kabátokat.

Aranyvessző ragyogása borítja be

a zöldellő sétányokat és parkokat.

 

Puhára bélelt bakancsok kitaposták

már a télből a rejtett sétautakat,

most a kopogós talpú, könnyű topánkák

róják tavaszi felfedezőútjukat.

 

Százszorszép virágszőnyeg simul alájuk,

vadszilva sziromesője egyre szitál.

Illatos levegőt szimatolgatnak az

első tavaszukat megért kölyökkutyák.

 

A nyári zápor fiatal testvére a

kapualjakba kergeti a párokat,

hol egymás mellett mozdulatlan állnak, hol

borostyánfüggöny rejti mozdulatukat.

 

A tavasz föld fölött sétálni késztet: vagy

ifjonti hévvel rugaszkodva onnan el,

vagy majd kézen fogva támogatni egymást,

csak még egyszer menni együtt… a Dombra… fel.

Képíró Angéla
Author: Képíró Angéla

Mátészalkán születtem 1978-ban, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. A Debreceni Egyetemen szereztem jogi diplomát. Szüleim szerettették meg velem az irodalmat és a zenét. Az írás régóta fontos része az életemnek, így nagy öröm számomra, hogy az Irodalmi Rádiónál publikálásra is kaptam már lehetőséget.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy nyugdíjas futócipő gondolatai

Egy kisváros sportboltjának polcán hónapok óta csak arra vártam, hogy valaki belépjen, magával vigyen, mert szüksége van rám ahhoz, hogy együtt rójuk a kilométereket.  Mivel

Teljes bejegyzés »

Árva

Sisa Richárd: Árva  Felhőt les Fannika.  Testét csalafinta ívbe csavarva kihajol az ablakon és a vándorló felhő-népet álmosan csodálja. Szállnak, szállnak a felhők pamacsosan. Földimogyoró szeme opálos

Teljes bejegyzés »

Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »

Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »