Anna Panna
Húsvét vasárnapján eszembe jutottál,
Nem írtam verset neked amikor akartál.
Itt van e!…Most hozzád szólok! Leülök és verset írok
Te vagy az én Anna Pannám
Úgy szeretlek, a szívemet odaadnám!
Tudtam én, hogy lány leszel te
Pedig mindenki a fiút rebesgette
Jóban voltunk mi már akkor
Úgy horkoltál mind egy traktor
Nőttél, nőttél nőddőgéltél
Időnként át jőddögéltél
Gyere sokszor, szeretünk mi
A szobádban a villanyt felkapcsolni!
Author: Borbély Laura Mária
Borbély Laura vagyok. Erdélyben születtem, jelenleg Gyömrőn élek a családommal. Nevelőszülőként dolgozom. Írogatni viccből kezdtem, ami lassacskán a hobbimmá nőtte ki magát. Szeretem hallatni a hangom, ennek eszközéül választottam a „költészetet”, mert úgy érzem a verseken keresztül tudom a legjobban kifejezni magam. Ezek néha megosztóak, de engem nem zavar, sőt kifejezetten szeretem.
