Ihlet

Alakváltó csúf démoni lény,
Talán őrangyalom lennél?
Hozod-viszed az éltető Fényt:
Belőlem mindent kiszedtél.
Miért kellett elmenned?
Már mégsem vagy társam?
Engedd, hogy én tebenned
Magamat megtaláljam.
Téged kereslek mindenhol,
Belesek akár a föld alá,
Hátha homlokomra csókot
Végül mégis adni találsz.
Szép szóban vagy gyilkos kézben,
Kacagva és elcsigázva,
Ezer fojtó ölelésben
Kutatlak én mindhiába.
Hallgatlak kék madárszóban,
Ugatásban vagy zümmögésben,
Fonnyadt, csendes magányomban:
Figyellek minden rezdülésben.
Szeretlek a fák zöldjében,
Bokrot tépő vihar zajában,
Hullámok sima tükrében,
Gyűlölve szeretett apámban.
Tenger mélyén hajóroncs vagy
Én pedig egy lélekbúvár.
Feléd úszom, szívem megfagy:
Engem már csak Üresség vár.
Újra és újra elmerülök,
Hátha megnyugvást találok.
Habokba fulladva megőrülök:
Veled várom a Halálom.
Itt háljuk el a románcot
Veszett tudatom legmélyén,
Nem hoz roncs-sírra virágot
Napfény sem a legvégén.
Somodi Gergely András
Author: Somodi Gergely András

Somodi Gergő vagyok, 1998-as évjáratú, a fővárosban születtem és élek ma is. Mindig is éreztem magamban indíttatást az alkotásra, de csak nagyjából két éve kezdtem el verseket fabrikálni először csak a saját magam szórakoztatására, illetőleg terápiás célzattal. Viszont egy saját verseskötet ötlete is felmerült bennem, amelyet szeretnék majd megjelentetni. Ehhez jó felületnek tartom az Irodalmi Rádió oldalát, mert szeretnék fejlődni, visszajelzéseket gyűjteni a többi alkotótól, illetve, mert ezáltal kipróbálhatom magam (és a műveim) egy nagyobb színpadon, ami akár egy hosszú szenvedélybetegség korai stádiumú tüneteként is értelmezhető. Az alkotói felfogásom a nyitottságra épül, mert úgy gondolom, hogy jót írni csak tabuk nélkül lehet. Eddigi egyetlen publikált művem az Irodalmi Rádió gondozásában jelent meg: Bennem maradt: Szerelmemnek Bálint-napra, 2025

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lustaság

Rózsa Iván: Lustaság „Jeder normaler Mensch ist faul!” – szokta mondogatni Arnold Meier, német barátunk. Vagyis: „Minden normális ember lusta!” Én sem vagyok rest olykor

Teljes bejegyzés »