Te vagy az átkom, boldogságom,
múltam, jövőm és valóságom,
te vagy, ki felemelsz
és mélybe döntesz,
ki poharamba mézet,
s rá mérget öntesz,
te vagy, ki a boldogság sugárán
hagy pusztulni mélán, árván,
te vagy, kinek egyetlen mosolyából
egy világ boldogsága világol,
s bár mindenki kaphat a boldogságból,
egyetlen hű szolgád kizárod e világból…
Te vagy a valóságom, csalfa álom,
lennél bár tündér, meséből átok,
vagy elvarázsolt szépség, mesébe illő,
tündérországból elszökött villő,
elérhetnélek tiszta szívemmel,
bármi légy, csak ne – ember.
De ember vagy, hiába,
vesző világnak veszendő virága,
s ember vagyok, ki kérlellek, én is…
Bármi történjen, te maradsz mégis
az, ki felemelsz
és mélybe döntesz,
poharamba mézet,
s rá mérget öntesz,
te vagy az átkom, boldogságom,
múltam, jövőm és – valóságom.
Author: Arcson Rafael
Kedves olvasó! Már régóta írok, úgy negyven-pár éve. Én is, mint oly sokan, kamaszkoromban kezdtem az írás művelését. Természetesen akkoriban, mint minden kamasznál, elsősorban a versek (főleg szerelmes versek) álltak előtérben. Írtam azonban novellákat is, sokfelé ágazó tematikával, hiszen magam is lelkes olvasó voltam, mégpedig „mindenevő”. Később a színészet felé fordult a pályám, s így különféle színpadi szövegeket is irogattam, eleinte csak a fióknak, később már célzottan színpadra is. Ezek közül több munka színpadra is került. Délvidéki lévén (Vajdaság a Délvidéknek csak szerbiai része, de ide tartozik még Horvát-Baranya és Szlavónia Horvátországban, valamint a Muraköz Szlovéniában), s annak köszönhetően, hogy kiváló irodalom-tanáraim voltak a gimnáziumban, egyre többet írtam mindkét nyelven, értsd: magyarul és szerbhorvátul. Amióta Jugoszlávia szétesett, írásaim három nyelven születnek meg: magyarul, szerbül és horvátul. Műfajként, legalábbis azt hiszem, mindenbe belekóstoltam, az egy pornográf-irodalmat kivéve. Úgy vélem, hogy ez a „műfaj” nem való irodalmi munkához. Tehát írok mindenfélét, reális, mindennapi dolgokról, lírai hangvételű munkákat, humorosat, színjátékot, tudományos-fantasztikus novellát, stb., stb. Különben, mindenki, aki érdeklődik és beleolvas az írásaimba, amúgy is megtapasztalja. Szeretettel üdvözlök hát mindenkit, aki ide látogat egy kis olvasnivalóért. Szívből kívánok kellemes, felüdítő olvasást.
2 Responses
„Bármi történjen, te maradsz mégis
az, ki felemelsz
és mélybe döntesz,
poharamba mézet,
s rá mérget öntesz,
te vagy az átkom, boldogságom,
múltam, jövőm és – valóságom”
Ilyen a szerelem.
Szeretettel: Rita
Köszi. Bizony, ilyen! 🙂