elemi

6 Responses

1. az élet is csak egy nagy Puzzle: milliárdnyi darabka, elemi elemek ide-oda rakva, s lehet találgatni, hogy ki, mi hova való, ki, mi mire való. és mire „a gép forog, az alkotó pihen”, értelmet nyer a régi, bölcs válasz is:

   „Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc. ýſa pur eſ chomuv uogmuc. ”
   (Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk”)…

   Válasz

   1. köszönöm szépen, kedves Gábor.
      ha van kép: az ember élete végéig rakja, rakosgatja, helyezgeti, próbálgatja az elemeket (elemében az elme) a megfelelő helyre, és van úgy is, hogy az elemek „maguktól”, felismerés vagy a képlékeny képzelet által a „helyükre kerülnek”, változtatva az előző elképzelésen.

      Válasz

2. „az időtlenségig
   tanulom magam –
   mert ez most itt…
   még csak
   az elemi… ”

   Remek gondolatsor. Engem akkor érdekelne az újjászületés, ha emlékeznék erre az életemre, mert akkor mindent másképp csinálnék. Ugyanerre viszont nem vágynék, akkor már inkább legyen végleg vége.

   Szeretettel olvastam gondolatébresztő soraid.

   Rita

   Válasz

   1. kedves Rita, szeretettel köszönöm soraid.
      azt mondják „Aminek kezdete van, annak vége is van, ahogy minden vég helyet készít valami új kezdetnek.”, mert az ember míg él, így gondolja/gondolhatja.
      ha végleg vége: beolvadunk hullámként a tengerbe. Zoé

      Válasz

3. A már megszokott (nem elemi) minőség…
   🙂

   Válasz

   1. köszönöm.

      Válasz