Jakab, a papagáj

előadja: Zsoldos Árpád

Az alkotás szövege letölthető innen pdf formátumban.

Varga János
Author: Varga János

Varga János az Irodalmi Rádió szerzője. A múlt században születtem, 1940-ben, Budapesten. ’56 szele mint tizenhat évest megérintett, de a külvároson hamar átszáguldottak az orosz tankok, csend maradt utánuk. Gimnázium, érettségi, majd Pécsre jelentkeztem Orvos Egyetemre, helyhiány miatt tapasztalatszerzésre küldtek, az idegsebészeten mint műtős segéd tanultam az életet egy évig. Következtek a SOTÉN, Budapesten az egyetemi évek. Egri majd budapesti kórházi évek után belgyógyászati szakvizsga, és szerettem volna saját lábra állni. Cinkotán állást hirdettek, jelentkeztem, és évek múlva az ott élők is elfogadtak. Tisztelem és szeretem a betegeimet, és azt hiszem Ők is viszonozzák. Feleségem orvos, fiam és lányom is orvos, öt unokám van. Mindenki háziorvos a családban, így gyakoriak a konzíliumok, szerencsére nem felettem. Így jött el az aranydiploma, amit tavaly átvehettem. Gyakorlatilag mindig írtam ha öröm, ha bánat ért, kiírtam magamból, persze csak magamnak. Kerületi újságok állandó szerzője voltam, orvosi felvilágosító cikkek, szösszenetekkel az emeberi természetről. Egyszer már bekerültem esélyes szerzők közé, évekkel ezelőtt, orvos írói pályázaton. A Tudományos Akadémián volt egy vacsora a helyezetteknek, ott abból a pompából, amivel fogadtak minket, megérezhettem mekkora megtiszteltetés írónak lenni. Most, hogy tagja lehetek egy szerzői csapatnak, talán többször lesz lehetőségem megmutatni magam.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Foncsor és hamu

Ott áll… a tükör előtt. A foncsor repedt, a tükör torz, arcát széttörve látja, szeme idegenné fakult, homlokán hideg árnyék gázol át… keresztül-kasul. Éjjel, az

Teljes bejegyzés »

Dermedéspont

Csend lett nevetésed, emléked halk szonár, üres napok telnek, szobám néma, kopár. Régi, tiszta érzés helyén szél sírdogál, nem maradt ott semmi, csak egy rideg

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

A föld hívó szava

Fáj a város harca, sok lüktető fénye, Bár lennék csak porszem, ágyam földnek kérge. Élnék kies tájban, mint egy kék vadvirág, Mely csillagtető alatt iszik

Teljes bejegyzés »

Egy szikra

Egy szikra Vigyázzon azzal a lánggal. Nem is sejti, hogy ebben a szobában minden… én magam is… puszta száraz papírból vagyunk. Egyetlen érintése elég, hogy

Teljes bejegyzés »

Lelked, ha fázik

Edit Szabó : Lelked, ha fázik Lelked, ha fázik, a szíved is fáj, nem látszik arcodon, bent muzsikál, fájdalom érzése mélységekben, nem jut előre a

Teljes bejegyzés »

Mámor-paralízis

Mámor-paralízis   Valóságom helyén van egy gödör, Bennragadtam mély álomba ringva. Szeretetet kívánkozó gyönyör… Semmit sem ér dombokon a dudva. Mossa arcom éj-tavaszi zápor, Beengedtem

Teljes bejegyzés »