Távol az otthontól

Messze sodródtam tőled,

mint pitypang magja a réten.

Ki tudja merre fúj a szél,

míg földet ér kis pelyhem.

 

Hiányzik a magbölcső,

a közös fészek melege.

Jó lenne tudni előre,

Hogy újra meglelem-e.

 

Lesz benne elég hely, kényelem,

hogy a vágyak elférjenek,

vagy össze kell húzódni,

s várni a végítéletet?

 

Mitől lesz erős a fal:

kő, beton, acél lesz az alap –,

vagy nemesebb anyag kell,

mely zord időkben is kitart?

 

 

Mitől lesz meghitt, otthonok,

a dizájnbútortól, a giccses dísztől,

vajon másból is árad meleg,

vagy csak a fűtőtestből?

 

S mitől lesz bent világos?

Olcsó lámpa fénye vakít el,

Vagy szabadon ragyoghat a nap

A tágas ablaküvegen?

 

S hogy tudom megóvni majd

E rejtekhely kincseit?

Kivel tudom megosztani benne

Életem mindennapjait.

 

L. M. Linda
Author: L. M. Linda

L. M. Linda az Irodalmi Rádió szerzője. A jászság legkisebb településének, Jásziványnak könyvtárosa voltam 13 évig. Emellett a helyi közösségi rendezvényszervezésben aktívan részt vettem. Itt nevelkedtem, itt éltem, és dolgoztam hosszú évekig. Iskoláimat ingázva végeztem: jászapáti gimnázium, jászberényi főiskola, szolnoki gyors-tanfolyamok. Sokáig nem tudtam eldönteni mit is akarok igazán. Aztán egy alkalommal előjött a könyvtárosság. Szerettem a munkámat, az új kihívások nehézségei ellenére is. Érdekel minden, ami művészet, művelődéstörténet. A kreatív és hagyományos kézműveskedéstől, a helytörténetig, a egyes tudományok kultúrtörténeteiig bezárólag minden. Szívesen olvasok önismereti, pszichológiai, ezotéria témáihoz tartozó írásokat. Szeretek a természetben lenni, utazni, ha feltöltődésre vágyom. Az irodalmi alkotások az életem során mindig nagy hatással voltak rám. Mind magánemberként, mind szakemberként. Ez utóbbiból kifolyólag magam is időnként megfelelően eladható és előadható szövegek szerkesztésében, megírásában közreműködtem már. Könyvtárosi és alkalmi rendezvényszervezői pályafutásom alatt, ha nem akartam folyton másolni, sokszor hagyatkoztam saját szókincsre: helytörténeti kiadvány szövegénél, ünnepi és alkalmi beszédeknél; a különböző műsorok összeállításánál a versek tematikájára pedig különösen figyeltem mind a tartalmi, mind az időbeli és történeti sorrendre. Időnként erős késztetést érzek arra, hogy közöljem a gondolataimat, az érzéseimet. Gyakran előfordul, ha másnak nem tudok beszélni a problémáimról, gondjaimról, ötleteimről vagy csak egyszerűen elmélkedni szeretnék a nagy dolgokról, fogok...

1
Megosztás
Megosztás

3 Responses

    1. Köszönöm szépen Kedves Rita!

      Örülök, hogy megismerhetem és hogy az írások elnyerték tetszését.
      Kicsi idegenül mozgok itt a közösségi felületen. (Talán egy kis bátortalanság is közrejátszhatott eddig.)
      Remélem ez változni fog. 🙂
      Még nem sok mindenkinek ismerem az írásait, de ami késik, nem múlik.

      Üdvözlettel: Linda

  1. Kedves Linda!

    Ha nincs ellenedre tegeződhetnénk. Azokon az irodalmi oldalakon, melyeken korábban jelen voltam ez természetes volt. Nehéz megoldani, hogy kivel tegeződjünk és kivel magázódjunk, egyszerűbb és közvetlenebb a tegeződés. Én se rég óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Nem sok visszajelzést kapok, de végül is ez máshol is így van. Aki akar hozzászól, aki nem akar, az nem.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kereszten

Lassan telepszik Rá csukódik magányok Párás ablaka. Jézus vérző tenyerén: Remény cseppek peregnek! Author: Surman László "Amikor a világod hirtelen a fejetetejére áll, emlékezz arra,

Teljes bejegyzés »

Szauna

  Vitorlázok vagy gyümölcsöt érlelek. Állatsimogató. Diána balett táncos volt. Rakéta, barátnő, selyempapír. Úgy volt, hogy megyünk a külföldi származású gobelinhez. Mégis hogyan akartátok elvitetni

Teljes bejegyzés »

Nyár van

Most a derű, napsütés,  kacagás és vidámság idejét éljük.    Nyár van.    De lesz majd ismét ősz is itt,  újra,  mikor majd bús, hideg

Teljes bejegyzés »

Igézve

Arcod, mint selyem simul a nap sugaraiba. Pilláid ékesen rebbenek szemed körül, mint vitorlázó kolibrik, hagyják felcsillanni szemed kékjét. Sejlik a boldogság körülötted. Ajkaid mikor

Teljes bejegyzés »

Éjbe hajló szirmok

Fehér liliomszál, bódító, nagy álmom, Te vagy a szép élet, s mindent rejtő titkom. Sötét gyász boruljon most az életemre, Varázshatalmaddal öntsd a lelkemet le.

Teljes bejegyzés »

Múltkopott mutatók

Esőcseppek, léptek, könnyek… A régi utcákon megyek. Egy apró hotel a Hegyalja út sarkán, Nézem az ablakot fent, ahol laktál. Hónapok, évek, évtizedek teltek, Jéggé

Teljes bejegyzés »