Az elnevezés a latin constructio ('összeszerkesztés') szóból származik. Elsősorban képzőművészeti irányzat, az 1920­as években Szovjet-Oroszországban és a német Bauhaus-iskola körül alakult ki. Jellemzi, hogy a rombolva alkotás helyett absztrakt újjáteremtéssel kísérleteznek. Az irányzat művészeinek célja eltüntetni az autonóm és alkalmazott művészetek közötti határokat. 1922­23­tól irodalomban is érzékelhető, a szürrealizmussal együtt jelentkezik. Az irodalmi változat lényege a forradalmi hullám apályában megrajzolni az eljövendő ember képét; a természetet és a kultúrát szembeállítja azon az alapon, hogy a kultúra az emberi szervezettség és tervezettség terméke. A magyar irodalomban különösen Kassák 2X2, Dokumentum, Munka, Alkotás című folyóirataiban, 1924 végétől 1925 őszéig József Attila költészetében is jelen van. 

PÉLDA 

József Attila: Tél

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
s rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla
s kezén fogná mindenki földijét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
hisz zúzmarás a város, a berek,
fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
és rakni, adjon sok-sok mekeget.

Azt a tüzet, ó jaj; meg kéne rakni,
hogy fölengednének az emberek!

AVANTGÁRD

	A futurista stílus
	Az expresszionista stílus
	Az aktivizmus stílusa
	A dadaista stílus
	A szürrealista stílus
	A konstruktivista stílus
	A katasztrofizmus stílusa

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT

	Az ún. népi írók stílusa
	A neoklasszicizmus stílusa
	A sematizmus stílusa
	A tárgyias-intellektuális stílus

Korkép