Az elnevezés a lengyel irodalomtörténészektől ered, az 1980­as évektől az egész világon elfogadott a kifejezés. Az 1920­as évektől a 1930­as évek végéig, az 1940-es évek elejéig hatott. A kutatók felfogása szerint azért sorolható az avantgárd stílusok közé, mert bár ellenpontja és lezárása az avantgárdnak, de több köze van hozzá, mint az avantgárddal párhuzamosan ható posztszimbolista, illetve az erre épülő neoklasszicista irányzatokhoz. (Vannak, akik a neoklasszicimussal azonosítják.) A második világháborúig terjedő időszak éppen úgy nem tud maradandót fölmutatni, ahogyan az első világháborúig terjedő negyedszázad sem tudott. A kiábrándulás és a változások okának keresése jellemzi a katasztrofizmus művészeit. Mű­ és értékközpontúság jellemzi, a hagyományos kötött formák kedvelése. Nem a lázadás számít, hanem a gondosan létrehozott alkotás. Nincsenek divatos, kivételezett műfajok, bár kétségtelen, hogy a stílusirányzat jellemző jegyeit az epikai művekből különítették el. Elsősorban irodalmi irányzat, ezért a társművészetekben még csak most kutatják megfelelőit. A kutatók három áramlatot különítettek el (Megjegyzés: az első két áramlat többnyire utópikus művet, azaz tézisregényeket produkál. A 19. század második felében megszülető fantasztikus irodalom ezzel az irányzattal kapja meg a minőségi lökést, amely megadja az esélyt remekművek megszületéséhez):

1. TECHROCNATA KATASZTROFIZMUS - a szerzők véleménye szerint az ipari civilizáció az emberiség ellen irányul. Utópiákban és fantasztikus művekben fogalmazzák meg társadalomkritikájukat. Pl. Wells: Az Istenek eledele, Huxley: Szép új világ, Bulgakov: Végzetes tojások.

2. TÖRTÉNELEMFILOZÓFIAI KATASZTROFIZMUS - az alkotók úgy látják, hogy a történelmi fejlődés iránya a pusztulás felé vezet; az ember mint egyén atomizálódik és a totalitárius rendszerek fogaskereke, csavarja lesz. Utópiáik, illetve groteszk ábrázolású társadalomregényeik filozófiai tapasztalata ma is figyelemre méltó. Pl. Capek: R.U.R., Harc a szalamandrákkal, Orwell: Az állatfarm, 1984, Zamjatyin: 1920 MI, Bulgakov: Kutyaszív.

3. AZ ÚN. EGZISZTENCIALISTA KATASZTROFIZMUS - a művek témája az elidegenedés, az elesettség­érzet, az ember kiszolgáltatottsága. A jelen társadalma, bármit állít is magáról, nem tudja sem ezeket, sem a kiváltó okokat fölszámolni. Pl. Bulgakov: A Mester és Margarita.

A magyar irodalomban csak hozzávetőleges adatokra támaszkodhatunk. A technokrata katasztrofizmus figyelhető meg például Babits Mihály Elza pilóta című regényében. Vannak, akik szerint a Karinthy Frigyes írta gulliveriádák (Faremidó, Capillária) a történelemfilozófiai katasztrofizmushoz sorolhatók. Az ún. egzisztencialista katasztrofizmus tipikus példája Szatmáry Sándor Kazohínia című regénye.

Összefoglalva a katasztrofizmus jellemzői:

• naiv optimizmus jellemzi
• mozgalmi jellegű
• a manifesztumokra, kiáltványokra helyezi a hangsúlyt
• a groteszk ábrázolása
• az alkotó személyiség szuverenitásának a híve
• a mű a fontos és a műveket ehhez igazítja

AVANTGÁRD

	A futurista stílus
	Az expresszionista stílus
	Az aktivizmus stílusa
	A dadaista stílus
	A szürrealista stílus
	A konstruktivista stílus
	A katasztrofizmus stílusa

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT

	Az ún. népi írók stílusa
	A neoklasszicizmus stílusa
	A sematizmus stílusa
	A tárgyias-intellektuális stílus

Korkép