User banner image
User avatar
  • Gurzó Györgyné

Írások

Reményvirág

    Sebeiből vért csorgatva oson a nap nyugatra. Mintha tükörképe lenne tűzgolyó lobban keletre. Kopott építőkockaként, házak hevernek szanaszét.   Rémület. Remegő léptek keresnek,...

Nyársirató

    Falevél pillangók lebegnek a szélben. A fagy lélegzetét csontjaimban érzem. Ki-kiles még néha felhőágyból a nap.   A mosolya hamis, meleget már nem...

Lábnyom a homokban

    – Ne! Ne bántson, kérem! Nem tettem semmit! A kisfiam! Segítsen! – kiabálta Vladiszláv egyre hangosabban. A saját kiabálásának hangjai ébresztették fel, révült...

A Belencéres

Toppan a lába. Arca a táncba lám kivirul. Legényke karja szorosan tartja. Repülnek együtt a dallamokon. Citera pendül. Szempilla rezdül. Átlengi lelkük az édes öröm....

Életre ítélve

  Az a reggel is épp olyan volt, mint a többi. Szokása szerint elsőnek ébredt és macska léptekkel kiosont a konyhába, hogy elkészítse a reggelit....

Légszomj

    Rád zúdult, mint lavina, lelkedet, testedet kínozza, torkodon nem jön ki hang, lebeg ott benn a hant, zokogás ráz ott legbelül, de szájad,...

A ‘ Szem’

  Kitti a halovány hajnali derengésben az ablak előtt állt, álomtól ittas homlokát a párás üveghez nyomva, szemügyre vette a tétován ébredező világot. Valamelyik szomszédjánál...

Éltre télve

  Az a reggel is épp olyan volt, mint a többi. Szokása szerint elsőnek ébredt és macska léptekkel kiosont a konyhába, hogy elkészítse a reggelit....

Őszi dallamok

    A hegyeken még mosolygós nyár nevet. A völgyben hűs szél űz szürke felleget. Bágyadt sugarú napsugár ki-kiles. Mintha csak kérdezné: Holnap mi lesz?...
Megosztás
Megosztás
46