Kedves Zoé !🙂
„Fájdalmam okára, míg még oly piciny volt, én balga, rázártam szorosan ahelyett, hogy nyugodtan, lazán kinyitva héjamat, az első áramlattal elengedtem volna…”
Igen, ezen mindannyian átmegyünk, életünk egy-egy szakaszában, míg meg nem születik a felismerés.
Az emberi lélek sokkal bonyolultabb ahhoz, hogy mindig okosan vagy akár logikusan tudjunk cselekedni.
A bölcsességhez pedig már megélt tapasztalatok által megszerzett érettség kell.
Elgondolkodtató, hogyan gyártunk illúziókat, szinte játszi könnyedséggel. Ezt jól érzékeltetted az írásodban. Az a gyöngy, amit mi szépnek látunk, megszabjuk még a piaci értékét is, igazgyöngynek nevezzük, az a kagyló részéről kínban, fájdalomban születik, védekezésül…nem tud mást tenni…előbb megadja magát a folyamatnak, majd az életével fizet a nem kért kalandért…
„ami miatt létrejött az mind hamis”…
Mi emberek pedig erre építünk egy szép mesét, drágán sztárok, kiváltságosok nyakába rakjuk, onnan csodáljuk, de szép…ki gondol ekkor már a kagylókra ?? Elvakít a csillogás.
Ugyanígy vagyunk a kérészekkel is – virágzik a Tisza…lelkendezünk.
„tiszavirágzás” – rebegjük elaléltan, csodálva nézzük egyetlen nászukat, mely számukra egyúttal a vég…
„Kagyló lettem magam is –
ki akarok nyílni, most már, hogy tudom…
Elengedni, az akárhányadik áramlattal,
ami nem volt és nem is lehet birtokom.
Kérlek, adjatok még rá elegendő időt !”🙏
Köszönöm, Rita, a hozzászólását, igen, csak a változás a biztos…hogy aztán ki, mi, milyen irányban, az már más kérdés. Azokban az időkben, amiket említ a vers, más élet volt, az tény, a kevesebb is elég volt, és jobban értékéltünk mindent.
Üdvözlöm : Erzsébet.🙂
Sissi,
mire volt jó
Korfu,
mondd ?!
Oly csicsás.
Még magányod
sem enyhítette,
kész pazarlás.
Üdvözöllek, kedves Zoé, nézd el nekem ezt a kis pihét, épp róla olvasok könyvet, épp a Korfu – s részeket, és bizony, józan paraszti ésszel nehéz felmérni, mire volt jó neki Achilleion – t létrehozni, Szeretném megkérdezni, te jártál Korfun, esetleg a Sissi kastélyban is ?
Másik kérdésem, hogy szombaton voltál e a díjátadó rendezvényen, a „Fedáksáriban” ? Szívesen megismertelek volna.🙂
Mind a kettő nagyon szép, de a második különösen, legalábbis számomra.
Kedves Nándor, visszatértem újra elolvasni. Nagyon tetszik a verse, úgy tartalmát tekintve, mint a felépítése.
Minden szó a helyén, se több, se kevesebb, pont annyi, amennyi belefért…
…és a rímek természetesen kiválóak.
Örülök, hogy olvashattam, üdv : Erzsébet🙂
Kedves Zoé !🙂
„Fájdalmam okára, míg még oly piciny volt, én balga, rázártam szorosan ahelyett, hogy nyugodtan, lazán kinyitva héjamat, az első áramlattal elengedtem volna…”
Igen, ezen mindannyian átmegyünk, életünk egy-egy szakaszában, míg meg nem születik a felismerés.
Az emberi lélek sokkal bonyolultabb ahhoz, hogy mindig okosan vagy akár logikusan tudjunk cselekedni.
A bölcsességhez pedig már megélt tapasztalatok által megszerzett érettség kell.
Elgondolkodtató, hogyan gyártunk illúziókat, szinte játszi könnyedséggel. Ezt jól érzékeltetted az írásodban. Az a gyöngy, amit mi szépnek látunk, megszabjuk még a piaci értékét is, igazgyöngynek nevezzük, az a kagyló részéről kínban, fájdalomban születik, védekezésül…nem tud mást tenni…előbb megadja magát a folyamatnak, majd az életével fizet a nem kért kalandért…
„ami miatt létrejött az mind hamis”…
Mi emberek pedig erre építünk egy szép mesét, drágán sztárok, kiváltságosok nyakába rakjuk, onnan csodáljuk, de szép…ki gondol ekkor már a kagylókra ?? Elvakít a csillogás.
Ugyanígy vagyunk a kérészekkel is – virágzik a Tisza…lelkendezünk.
„tiszavirágzás” – rebegjük elaléltan, csodálva nézzük egyetlen nászukat, mely számukra egyúttal a vég…
„Kagyló lettem magam is –
ki akarok nyílni, most már, hogy tudom…
Elengedni, az akárhányadik áramlattal,
ami nem volt és nem is lehet birtokom.
Kérlek, adjatok még rá elegendő időt !”🙏
Szeretettel : Erzsébet.🙂
Szép és emberi ! Szívesen olvastam !🙂
Kedves Rita, helyes kis játékos vers, s olyan jó ritmikája, dallama van !
Üdv : Erzsébet.
🙂
Köszönöm, Rita, örülök ! 🙂
🙂 🤗
De szép !🙂
(Láttam…láttam őket…)
🌼
Köszönöm, Rita, a hozzászólását, igen, csak a változás a biztos…hogy aztán ki, mi, milyen irányban, az már más kérdés. Azokban az időkben, amiket említ a vers, más élet volt, az tény, a kevesebb is elég volt, és jobban értékéltünk mindent.
Üdvözlöm : Erzsébet.🙂
Korfu 3 ??
Sissi,
mire volt jó
Korfu,
mondd ?!
Oly csicsás.
Még magányod
sem enyhítette,
kész pazarlás.
Üdvözöllek, kedves Zoé, nézd el nekem ezt a kis pihét, épp róla olvasok könyvet, épp a Korfu – s részeket, és bizony, józan paraszti ésszel nehéz felmérni, mire volt jó neki Achilleion – t létrehozni, Szeretném megkérdezni, te jártál Korfun, esetleg a Sissi kastélyban is ?
Másik kérdésem, hogy szombaton voltál e a díjátadó rendezvényen, a „Fedáksáriban” ? Szívesen megismertelek volna.🙂
Mind a kettő nagyon szép, de a második különösen, legalábbis számomra.
Megérintett ez a vers, többször is elolvastam, és zenéje van…
Köszönöm, hogy olvashattam, üdvözlettel : Erzsébet.🙂
Kedves Nándor, visszatértem újra elolvasni. Nagyon tetszik a verse, úgy tartalmát tekintve, mint a felépítése.
Minden szó a helyén, se több, se kevesebb, pont annyi, amennyi belefért…
…és a rímek természetesen kiválóak.
Örülök, hogy olvashattam, üdv : Erzsébet🙂