Behunyom a szemem,  itt vagy velem.  Megfogod a kezem,  útnak indulunk.  Hogy hova? Nem tudni még.  Kaland az. Válasszunk  utat.    Én ezt szeretném, a girbe-gurbát. ...

Hajnal hamván bomló könnyet suttogó hó üres nyom a vásznon álmokat eltipró   a tántorgó csendben csukva maradt ajtó elfulladó léptű csábító, te rontó –...

Tűk szurkálják a testet, a hallgatás most reszket. Kávém már csak hideg folt, falon túl a szél sikolt.   Betévedt egy fénypászma, elesett, kis ostoba…...

Ködtakarta felszín alatt keresgélték a sugarak, évszázadok mélységében szunnyadt időtlen békében.   Falain hínárfüzérek, lépcsőjére kagylók ültek, tornyait dús moszat lepte, csendjét csak a hullám...

Ködfehérben merengenek árva ágak csonkjai, letűnt és már tovaillant, nincs mi többet mondani.   Nyáresték halk suttogása tompa zörgéssé fakult, szél lengette lombkoszorú némaságba komorult....

Emlékszel, mikor beleszimatoltál a mit sem sejtő tavaszi estébe? a zsibongva áradó rigószóba, s az ég alján szendergő puha fénybe?   Valami nesztelenül remeg belül,...

Itt vagyok, bár észrevétlen, léptek nélkül jöttem, tétlen.   Nem kértem, hogy tiéd legyek, de szálunk el nem tépheted.   Lehet úgy, ne tudja senki,...

(Mamával)   Bandukolunk a dűlőúton, olvad a számban a cukorka, van az úgy, hogy kettőt se szólunk, csak a szánk húzódik mosolyra.   Néha nem...

Hogyha érteném dalát a felhőnek, szélnek, mit suttognak lombukkal az erdei vének, ha megfejteném szavát a patak vizének, kutatnám, mint mondhatnék róla szebb meséket, s...

lombok mögé bújt el a hold, erdő mélyén madár sikolt. mint farkas ejti a sebet, vad az, ki védtelent nevet.   szavak érintetlen hegét nem...