Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,...

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár....

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem...

Hogy múlik az idő, csupa töredék, sejtekből, sodródva kopik el a lét.   Lüktető lomb alatt öreg fák csendje, cérnaszál hangok bujkálnak el benne.  ...

Lépteid nyomán szárnyad lebben, messze repültél némán, csendben.   Felleg a társam, hallgat a szó, feledés tükre hajnali tó. 0

Szitakötő szárnyon lebbent rám az álom, s hullámokba kékült láthatatlan lábnyom   régóta úgy hittem, ott jár a Jóisten, az ég felé sétál mindig épp...

Miért tárod karod felém, te árva? Tenyeremen, nézd, maréknyi semmi kel útra, amerre a szél sodorja.   Szótlanul takar az este lombjának suttogó teste, fejem...

Jázminos esőben várok rád csendesen, rejtőző ösvényen lépted is nesztelen. Távolból visszhangzik, lágyan szalad szavad, érezlek, de hangod a szélben elakad.   A réten fű...

Hordozzon az élet tenyerén most téged, zárja feledésbe minden nehézséged.   Könnyeid emléke vesszen végtelenbe, zokszó szelídüljön örömteli csendbe.   Rejtekből világod milljom színben zengjen,...

Ereimben kavarog a vér, sikoltok… beleszédülök… te vagy esésemben az esély, megsebzett lelkedbe mélyülök.   Zuhanok vagy te zuhansz felém, a lentben a fentet keresem,...