-
Szilágyi Tünde
Írások
Másnak lenni
Én más vagyok, mint a többi gyerek, Akik engem nem nagyon kedvelnek. Mert én különbözöm tőlük nagyon. „Meleg vagyok, s undorító”. – hallom. Otthon két...
Elrepült élet
Úgy repült el az élet felettem Ahogy felhők suhannak az égen Hébe-hóba egy-egy könnyet ejtve Mintha bánnák, hogy búcsúzom végleg. Útszéli, dőlt fák hajlonganak, Így...
„Kis lámpások” a mindenségben
Mindannyian fénylő lámpások vagyunk. Az „élet” ajándéka utunkon a batyunk. S míg csak élünk, az élet értelmét keressük. Ahányan vagyunk, meg mind másban leljük. Az...
Ugye, visszatérsz majd hozzám ?
Az óra egyre hangosabban, mégis süketen ketyeg. Szinte hallom benne a nevetésed. Az üres falról a vakolat lepereg. S én gyötrődöm, vajon visszatérsz-e? Nem...
Édesanyámnak szeretettel
Úgy keresem tekinteted Ahogy virág fordul a fény felé, Hisz oly szerető tekintet ez, Mely minden kincsnél többet ér. És kapaszkodom két kezedbe. A...
Ha rád gondolok, édesanyám…
Hogy mi jut eszembe, ha rád gondolok? Simogató tekinteted, mindig megértő mosolyod. Ahogy hallom szívverésed, amikor átölelsz, És érzem, hogy most már minden rendben lesz. ...
Ébredő tavasz
Fagyos szél ringatja a jeges fákat, Míg a zord hidegtől dermedt a kezem, De a tavasz már nem várat magára, Hisz ébredeznek a rügyek...
Tavaszi reménység
Kedvenc évszakom a vérpezsdítő tavasz. Szép reménységet és vidámságot fakaszt. Vágyat, hogy jobbá fordítsuk a dolgokat. Hitet, létezik a teremtő akarat. Tavasszal szívünk és...
Alkonyatkor
Eljött hát az alkonynak elringató ideje…. Ugyan már, ne sirad te szív azt, ami elveszett ! Hiszen annyit mesélhetsz az utánad valóknak, Csak győzzék kísérni számos útravalódat: Milyen...