User banner image
User avatar
  • Tordai Mihályné

Írások

Költő a semmi partján

Kiszáradt kútnál görnyed az elme, mint szélben ringó, kopott kabát. A mindenségnek nincsen kegyelme, csak nézi a lélek néma baját.   A szó ma vasból...

Költő a semmi partján

  Kiszáradt kútnál görnyed az elme, mint szélben ingó, kopott kabát. A mindenségnek nincsen kegyelme, csak nézi a lélek néma baját. A szó ma vasból...

Gyógyító tavasz

Csendben érkezik… és nem kérdez, csak leül melléd, ahol a lélek pihen, mint egy régi, hűséges barát, ki tudja, mennyi könny hullt már rád.  ...

Tavasz a lelkemben 

Lehunyom szemem… és csend lesz bennem, egy halk, meleg fény indul el szívemben, nem siet, nem kér, csak jelen van, mint egy érintés, mely gyógyít...

A tükör

Tordai Mihályné A TÜKÖR   A tükör, melyben már nem magamat látom, ma régi fényt idéz a szürke, tompa mázon. Szélein megrepedt a foncsor, halk...

Az idő markában

„Amikor a nap alkonyba hajlik, s az idő ujjaink közül lassan elszivárog, csak az marad velünk, amit szeretettel megéltünk – mert a múló pillanat földi,...

A lélek tiszta fénye

Van bennem egy csendes világ, hol a gondolat is puha lesz, ahol a szív nem kér magyarázatot, csak engedi, hogy érezzek. Mint tó felszínén a...

Óév búcsúztató ima

  Uram, ahogy múlik az év, lelkem terhével Eléd lépek én. Megállok az idő peremén, és szívem minden súlyát leteszem. Köszönöm, hogy megtartottál, amikor elfáradtam,...

Adventi fények 

Advent van, csendben lépked az utcán, a fények lassan gyúlnak az ablakban. Minden láng egy apró remény, s a szívünkben is világít, bárhol is legyél....
Megosztás
Megosztás
44