Már elmúlt a lelombozódás. Köszönöm szépen a névnapi köszöntést. Azért igyekszem megtalálni a boldogság morzsákat, mert megtanultam már azoknak is örülni.
Megértelek. Én elköltöztem ugyan a szülői háztól, de maradtan a községben. Lehetőség nyílt arra, hogy saját otthonunk legyen – akkor már két gyermekem volt – és a rohanó élet mellett kellemes volt a lakás. A szülői örökségből ugyancsak helyben vettem egy kis hétvégi ház udvar besorolású ingatlant, amit felújíttattam és három éve már itt élek. Viszont, korábban is gyakran kijártam ide, mivel a lakástól 10 percre van.
Irigylésre méltó az a pár, aki valóban képes holtomiglan-holtáiglan kitartani egymás mellett. Természeten van ilyen, de ritka, mint a fehér holló. Valamikor én is így képzeltem el, de ez az elképzelésem se jött be. Talán gyerekekkel együtt már nehezebb megtalálni az „igazit”, bár ki tudja? – van akinek ez is sikerül. Őszintén szólva, kissé lelombozott a versed. Talán azért is, mert ma van a névnapom és bár sokan köszöntöttek és még nincs vége a napnak, mégis eszembe jutott a házasságom (az első) és az, hogy a többi se sikerült. Erről nem Te tehetsz. Téged most is, mint mindig, tetszéssel olvastalak.
Köszönöm az olvasást. Ha ismerné az irónőt, akkor maximálisan megértene engem. Ő irodalomtanár volt, rendkívül művelt, a költészetben is jártás, igényes, ráadásul egy irodalmi oldalt vezetett, teljesen ingyen, szinte éjjel-nappal, hétvégén, ünnepnapokon, sőt előfordult, hogy betegen is, nagy szeretettel és hozzáértéssel. A műveit csak akkor tette fel, amikor ő a lehető legtöbbet és legjobbat tudta nyújtani azáltal. Egy alkotótárs, aki anyanyelvi szinten beszélt németül, írt, fordított, az ő művét is kiválasztotta és a mű úgy jelent meg, hogy két részre volt osztva, az egyik oldalon magyarul, a másikon németül. A zenei aláfestés maximálisan tükrözte az alkotás hangulatát, melyet olyan képi formában jelenített meg, melyhez kevesen értenek. Csodálatos és tökéletes volt minden. És akkor jöttek a „szakértők” akiknek sem az alapmű, sem a fordítás nem tetszett. Rendre kifogásoltak mindent. Hozzá nem értőként okoskodtak, gyalázkodtak. Ekkor született meg bennem a gondolat, hogy megírom ezeket a sorokat, Az illetékes személy azt írta, hogy nem gondoltam, hogy valaki meg tud nevettetni az előzmények után. Ez a valaki vagy boszorkány, vagy tündér. Mindezek ellenére, abbahagyta a fórumot, mert ez volt az utolsó csepp a számára. Az írások megmaradtak, azok megtekinthetők, de se hozzászólni, se véleményt nyilvánítani már nem lehet.
Hálás vagyok azért, hogy az előzmények ismerete nélkül is értékelni tudta a szatírám.
Köszönöm az olvasást. A tyúkocska az emberekről vette a mintát, akik nem élegedettek a saját nemükkel. A plasztikai sebészek ezen nagyon jól keresnek, miközben a szerencsétlen delikvens nincs tisztában azzal, hogy ezúttal se igazi férfi, se igazi nő nem lesz. A helyett, hogy megkapná a megfelelő hormon kezelést tönkre teszik őket.
Optimista, biztató, szép soraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Kedves Gábor!
Már elmúlt a lelombozódás. Köszönöm szépen a névnapi köszöntést. Azért igyekszem megtalálni a boldogság morzsákat, mert megtanultam már azoknak is örülni.
Szeretettel: Rita
Kedves Edit!
Megértelek. Én elköltöztem ugyan a szülői háztól, de maradtan a községben. Lehetőség nyílt arra, hogy saját otthonunk legyen – akkor már két gyermekem volt – és a rohanó élet mellett kellemes volt a lakás. A szülői örökségből ugyancsak helyben vettem egy kis hétvégi ház udvar besorolású ingatlant, amit felújíttattam és három éve már itt élek. Viszont, korábban is gyakran kijártam ide, mivel a lakástól 10 percre van.
Szeretettel: Rita
Igen, öröm volt olvasni.
Szeretettel: Rita
Ráadásul aktuális is, hiszen rövidesen beköszönt a nyár.
Szeretettel: Rita
Nagyon szívesen.
Szeretettel: Rita
„Varjak. Gubbasztanak, mintha a végítéletet várnák, mely elől úgysem lehet elmenekülni, bármennyire is kívánná az ember. ”
Ezt tökéletesen fedi a valóságot. Jó, hogy egyébként minden csupán egy rossz álom volt. Szépet én is ritkán álmodok. Ilyenkor jó, a felébredés.
Szeretettel: Rita
Kedves Gábor!
Irigylésre méltó az a pár, aki valóban képes holtomiglan-holtáiglan kitartani egymás mellett. Természeten van ilyen, de ritka, mint a fehér holló. Valamikor én is így képzeltem el, de ez az elképzelésem se jött be. Talán gyerekekkel együtt már nehezebb megtalálni az „igazit”, bár ki tudja? – van akinek ez is sikerül. Őszintén szólva, kissé lelombozott a versed. Talán azért is, mert ma van a névnapom és bár sokan köszöntöttek és még nincs vége a napnak, mégis eszembe jutott a házasságom (az első) és az, hogy a többi se sikerült. Erről nem Te tehetsz. Téged most is, mint mindig, tetszéssel olvastalak.
Szeretettel: Rita
Kedves Tonió!
Köszönöm az olvasást. Ha ismerné az irónőt, akkor maximálisan megértene engem. Ő irodalomtanár volt, rendkívül művelt, a költészetben is jártás, igényes, ráadásul egy irodalmi oldalt vezetett, teljesen ingyen, szinte éjjel-nappal, hétvégén, ünnepnapokon, sőt előfordult, hogy betegen is, nagy szeretettel és hozzáértéssel. A műveit csak akkor tette fel, amikor ő a lehető legtöbbet és legjobbat tudta nyújtani azáltal. Egy alkotótárs, aki anyanyelvi szinten beszélt németül, írt, fordított, az ő művét is kiválasztotta és a mű úgy jelent meg, hogy két részre volt osztva, az egyik oldalon magyarul, a másikon németül. A zenei aláfestés maximálisan tükrözte az alkotás hangulatát, melyet olyan képi formában jelenített meg, melyhez kevesen értenek. Csodálatos és tökéletes volt minden. És akkor jöttek a „szakértők” akiknek sem az alapmű, sem a fordítás nem tetszett. Rendre kifogásoltak mindent. Hozzá nem értőként okoskodtak, gyalázkodtak. Ekkor született meg bennem a gondolat, hogy megírom ezeket a sorokat, Az illetékes személy azt írta, hogy nem gondoltam, hogy valaki meg tud nevettetni az előzmények után. Ez a valaki vagy boszorkány, vagy tündér. Mindezek ellenére, abbahagyta a fórumot, mert ez volt az utolsó csepp a számára. Az írások megmaradtak, azok megtekinthetők, de se hozzászólni, se véleményt nyilvánítani már nem lehet.
Hálás vagyok azért, hogy az előzmények ismerete nélkül is értékelni tudta a szatírám.
Szeretettel: Rita
Kedves Tonió!
Köszönöm az olvasást. A tyúkocska az emberekről vette a mintát, akik nem élegedettek a saját nemükkel. A plasztikai sebészek ezen nagyon jól keresnek, miközben a szerencsétlen delikvens nincs tisztában azzal, hogy ezúttal se igazi férfi, se igazi nő nem lesz. A helyett, hogy megkapná a megfelelő hormon kezelést tönkre teszik őket.
Szeretettel: Rita