Örömmel olvasnám, mert érdekesen alakulhat. Fontos, hogy a férfi határozott legyen és tudjon választani. Ne hagyja, hogy „szétszedjék” a nők. Ezúttal ő szakíthat, bár az is kockázatos lehet, hiszen Irént már ismeri, viszont Flórát még nem. Lehet, hogy ez utóbbi se különb, de aki nem mer kockáztatni, az sohasem nyer. Viszont ez nem az én történetem, ezért a folytatás lehetőségét is visszaadom az írójának.
Ez a sztori se tartozott a rövidek közé, de nagyon változatos és érdekes volt.
Tetszéssel olvastam, kivéve a bikaviadalos részt. Az ember a legmocskosabb állat a földön és mennyien nézik és örülnek szerencsétlen állat halálának. Borzalmas.
Érdemes lenne folytatni, hogy miként alakul Andris, Irén és Flóra sorsa.
„a bizonytalanság elviselése a rossz dolgok közül is a legrosszabb.”
Ez így igaz. Gyermek nem volt? Talán, ha mindketten szeretik, másképp alakult volna a házasság? Mitől jobb egy idegen nő, a megszokott, szeretett kedvesnél? A szabadságot a feleség is megadta.
Az édesanyáról szóló rész enyhe demenciára utal. Az anyák mindig örülnek a gyermeküknek, még akkor is, ha az a börtönből jön haza.
A szülőktől való megszökés enyhén szólva is durva volt. Nem ezt érdemelték, még akkor sem, ha nem sütöttek, főztek a kedve szerint. Egyébként honnan is tudhatták volna, hogy a ritkán látogató gyerek, most egy hét múlva ismét eljön?
„Dorombolsz és oly jó kedvvel,
Megigézel a szemeddel.”
Állítólag nagyon jó hatással van az emberekre a cicák dorombolása, viszont az örökké nem jön össze, mert rövidebb az életük, mint az emberé. Én magam már nem egy cicám sirattam el.
Örömmel olvasnám, mert érdekesen alakulhat. Fontos, hogy a férfi határozott legyen és tudjon választani. Ne hagyja, hogy „szétszedjék” a nők. Ezúttal ő szakíthat, bár az is kockázatos lehet, hiszen Irént már ismeri, viszont Flórát még nem. Lehet, hogy ez utóbbi se különb, de aki nem mer kockáztatni, az sohasem nyer. Viszont ez nem az én történetem, ezért a folytatás lehetőségét is visszaadom az írójának.
Szeretettel: Rita
Választékos, szép szavakból összeállított verssoraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Kedves Gyöngyi!
Nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel: Rita
Ez a sztori se tartozott a rövidek közé, de nagyon változatos és érdekes volt.
Tetszéssel olvastam, kivéve a bikaviadalos részt. Az ember a legmocskosabb állat a földön és mennyien nézik és örülnek szerencsétlen állat halálának. Borzalmas.
Érdemes lenne folytatni, hogy miként alakul Andris, Irén és Flóra sorsa.
Szeretettel: Rita
„Csak karodban vagyok minden –
minden a semmi közepén.”
Nagyon jó érzés lehet, valakinek a mindene lenni.
Szeretettel: Rita
Így legyen!
Szeretettel: Rita
„a bizonytalanság elviselése a rossz dolgok közül is a legrosszabb.”
Ez így igaz. Gyermek nem volt? Talán, ha mindketten szeretik, másképp alakult volna a házasság? Mitől jobb egy idegen nő, a megszokott, szeretett kedvesnél? A szabadságot a feleség is megadta.
Az édesanyáról szóló rész enyhe demenciára utal. Az anyák mindig örülnek a gyermeküknek, még akkor is, ha az a börtönből jön haza.
A szülőktől való megszökés enyhén szólva is durva volt. Nem ezt érdemelték, még akkor sem, ha nem sütöttek, főztek a kedve szerint. Egyébként honnan is tudhatták volna, hogy a ritkán látogató gyerek, most egy hét múlva ismét eljön?
Szeretettel: Rita
Borzasztó még a hangja is nyugtalanítja az embert, Aztán a szúrás utáni viszketéstől sem lehet aludni.
Tetszéssel és megértéssel: Rita
„Dorombolsz és oly jó kedvvel,
Megigézel a szemeddel.”
Állítólag nagyon jó hatással van az emberekre a cicák dorombolása, viszont az örökké nem jön össze, mert rövidebb az életük, mint az emberé. Én magam már nem egy cicám sirattam el.
Szeretettel: Rita
„Hallasd a hangod Lélek! Áraszd a fényed!
Ember miért jó, ha láncaidat véded?”
Talán ezt mondta neki a lélek.
Szeretettel: Rita