„Hó persze nincsen, az már rég nem divat, maximum a felnőttek emlékeiben rémlik még fel egy-egy havas látkép. A mai gyerekek pedig esetleg a mesékből ismerhetik a csillogó dunyhát, ami télen belepi a világot. Szívszorító még belegondolni is. Már akinek van kedve gondolkodni.”
Vannak ilyen napok, de ezekből lesznek a holnapok és a tavasz igenis eljön, csak ki kell várni, mert februárban még nincs itt az ideje.
„Hisz hogyan lehetne élet az, ha csupán magunk elé meredünk és vagy futtában szemügyre vesszük, ami az adott pillanatban elénk tárul vagy még ennyit se teszünk és anélkül haladunk el fölötte/mellette, hogy egy pillantásra is méltattuk volna vagy felfogtuk volna, mit látunk, mi van előttünk, mielőtt múlttá válna, eloszlana a hátunk mögött?”
Nagyon intelligensen állsz az élet viharaihoz. Tetszéssel olvastalak.
„Bekövetkezik, ami csak ritkán sikerül életem során: az adott pillanatra koncentrálok. Pihenőt hagyok fáradt lelkemnek és ezzel többet segítek magamon, mint fél napi alvással.”
„már nem emlékszem a visszaútra”, mert nincs. Ha a férfi nem akar már egy nőt, akkor vége, és nem szabad futni utána, mert annál rosszabb. Minden csalódásnak ára van, de amíg valaki fiatal nem adhatja fel.
„Kopogtatás nélkül rád ront a valóság,
hátad mögött nincs más, csak letaposott rózsák.”
Szomorú, fájdalmasan szép sorok.
Szeretettel: Rita
Köszönöm szépen a hozzászólást.
Szeretettel: Rita
„ha egy lángban remegünk,
A kapcsolat kell nekünk.”
Egyetértéssel és tetszéssel: Rita
Remek sorok, melyeket tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Kedves verssoraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
„Hó persze nincsen, az már rég nem divat, maximum a felnőttek emlékeiben rémlik még fel egy-egy havas látkép. A mai gyerekek pedig esetleg a mesékből ismerhetik a csillogó dunyhát, ami télen belepi a világot. Szívszorító még belegondolni is. Már akinek van kedve gondolkodni.”
Vannak ilyen napok, de ezekből lesznek a holnapok és a tavasz igenis eljön, csak ki kell várni, mert februárban még nincs itt az ideje.
Szeretettel: Rita
„Hisz hogyan lehetne élet az, ha csupán magunk elé meredünk és vagy futtában szemügyre vesszük, ami az adott pillanatban elénk tárul vagy még ennyit se teszünk és anélkül haladunk el fölötte/mellette, hogy egy pillantásra is méltattuk volna vagy felfogtuk volna, mit látunk, mi van előttünk, mielőtt múlttá válna, eloszlana a hátunk mögött?”
Nagyon intelligensen állsz az élet viharaihoz. Tetszéssel olvastalak.
Rita
„Bekövetkezik, ami csak ritkán sikerül életem során: az adott pillanatra koncentrálok. Pihenőt hagyok fáradt lelkemnek és ezzel többet segítek magamon, mint fél napi alvással.”
Tüneményes soraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
„Mit tehet egyebet, másikat kezd építeni. De nem itt, okulva a kegyetlen bánásmódból máshol keres védelmet.”
Igen, tanulni kell a csalódásokból. Aki egyszer olyan aljas volt, hogy a fecske fészkét leverje, az máskor is ezt teszi.
Remek írásod tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
„már nem emlékszem a visszaútra”, mert nincs. Ha a férfi nem akar már egy nőt, akkor vége, és nem szabad futni utána, mert annál rosszabb. Minden csalódásnak ára van, de amíg valaki fiatal nem adhatja fel.
Szeretettel: Rita