Királyi sors

Királyi sors

Mert Jancsikából mindig kiskirály lesz.

Erre képesíti érző gyermekkora,

melyre tudatlansága még egy lapáttal rátesz,

így lesz valósággá Parszifál mítosza.

 

Ám aztán nagy király lesz a kiskirályból.

Jönnek gondok s lázadók, ellenségesek.

És amit elképzelt rég az országáról,

már látja, porrá, hamuvá szétesett.

 

Megvénül lassan, ritkán röviden szól,

oly bölcsességet mit nem értenek, ha mond.

Végül pedig letaszítják trónjáról,

és elfoglalja azt az udvari bolond.

 

Mindig így volt ez, mióta ember él!

Nagyság után kisebb következett,

Szorgalmas után az, aki henyél.

S végén a csörgős sipka csengetett.

 

Marosvásárhely, 2023. szeptember 19.

T. Igor Csaba
Author: T. Igor Csaba

1946-ban születtem, Marosvásárhelyen. Azonban a család nem sokkal azután Nagyváradra költözött, mivel apám ott kapott munkahelyet. De vissza-visszatértem Marosvásárhelyre, például az egyetem elvégzése céljából. Utána negyvenkét évig mint orvos tevékenykedtem. Bár az írást nagyjából negyven évig szüneteltettem, a végén annyi élmény és a betegek által elmesélt történet gyűlt össze, hogy bűn lett volna legalább az érdekesebbeket meg nem írni. Választottam (készítettem) a nevemből egy anagrammát (az ékezetek lehagyásával) és mivel a kétféle foglalkozást nem akartam összekeverni, azóta is T. Igor Csaba néven írok. Pedig azóta különböző és főleg nem tőlem függő okok miatt a nyugdíjaztatást választottam a kollégák mérsékelt örömére és a páciensek bizonyos ideig tartó bánatára. Azóta jól megszoktam az írói nevemet. És megint a szülővárosomban élek.

1
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Régi nyár

Színes papírvirágokat álmodtam, szirmukba a szél belekapott, s repültek a város fölé hangtalan. Szórták a pasztell papírvirágport. Eltűntek. Nyomukban papírvirágba borult a tavaszi aszály égette

Teljes bejegyzés »

Rendhagyó búcsú

  Régen elengedtük egymás kezét, most a múltunk visszhangzik bennem, mintha még ott ülnénk egymás mellett, de csak az emlék tart össze minket. A barátság

Teljes bejegyzés »

Pünkösdi vers

A májusi szellő táncol a tájon, a fekete rigó hangosan dalol, valahol egy rádió hangja szól, megzavarva ezt a békés napot. * Láthatatlan erő költözött

Teljes bejegyzés »

Vasárnapi pillangó

Pillangó. Bolyhos, fürge pillangó Időtlen szárnyal, nézni olyan jó.   Hirtelen hozzámér hideg kezed, Pillangó cikázik bennem s benned.   Ringató érzés. Eddig kivártam Lassan

Teljes bejegyzés »

Benne járok a fejedben

Érzel? Érzem, érzel engem. Ne tudjad, hogy hová mentem, Bujkálok a hold fényében, Benne járok a fejedben.   Távol sosem leszek tőled, Parkban fekve ágy

Teljes bejegyzés »

Alkonyeső

  Rózsakapun, alagútba kúszva érve, pillád lopva Felébred a már szunnyadó alkony őre új harmatokra. Betekint s körülkering a széllel zúgó cseppenő ég, Madárdallal hív

Teljes bejegyzés »