Elolvastam. Nagyon tetszett, nem csoda, hogy beválasztásra került. Még egyszer gratulálok! Szavaztam. Próbáljad meg feltenni az Internetre! Oda szoktam én is pakolni az írásaim, mert ott azért vannak, akik olvassák és a kézjegyük is ott hagyják.
Szeretettel gratulálok a novellád plakáton való megjelentetéséhez! Valóban nagy öröm és megtisztetés lehet 3400-ból bekerülni a 20-ba.
Sajnos ez a közösség – már ha egyáltalán annak nevezhető – nem arról híresült el, hogy érdeklődéssel figyeli és követi mások alkotásait. Ezen azonban mi magunk tudunk változtatni azzal, hogy ha tehetjük időnként azon kívül, hogy a saját alkotásunk feltesszük, mások felé is nyitunk.
A novellád el fogom olvasni és ha tetszik, szavazni is fogok rá.
„Lépésem magányos az úton,
Magányos így nélküled.”
Fájdalmasan szép szerelmes sorok, melyek mélyen érintettek és meghatottak. Különös érzés a szerelem, amely nem hasonlítható össze semmivel sem. Néha a felegekbe repít és a boldogság ad szárnyakat, máskor lesújt és nem látunk mást, csak árnyakat. Mégis azt kívánom, hogy jöjjön el az igazi, aki nem csak betölti a régi helyét, hanem attól sokkal többet is ad, szeret és örökké veled marad.
A kiemelt részből látszik, hogy értetted rövid versem mondanivalóját, nevezetesen, hogy nem csak az az érték, melyről szelfi, vagy fotó készülhet. Az igazi érték belülről fakad, azt lefényképezni nem lehet, csak továbbadni. Ilyen a szeretet, a megértés, az együttérzés, az elfogadás, a szenvedő imádságban való hordozása, az együtt örülni való képesség a másik öröme láttán és még lehetne sorolni. A szívjóságról nem készülhet látható, csak érezhető „felvétel”.
Köszönöm szépen. Nekem is tetszett ez a nyári kép, ami nem tengerpart pálmafákkal, hanem akár a mi kis magyar mezőnk is lehet, ahol éltem és élek mind a mai napig.
Nem is vágyom el innen, „mert én itt születtem, ez a hazám”.
Igazad van, hogy nehéz, de mindig azt kell végiggondolni, hogy kinek használunk vele? Akivel szemben vétkeztünk, az ha él még, bocsánatot kérhetünk tőle. Ha nem, akkor őszintén megbánjuk és elengedjük, mert a múlton már nem segíthetünk és azzal, hogy magunkat emésztjük senkinek sem használunk. Ezért könnyebb a hívőnek, mert Isten a megbánt bűnt megbocsátja, a tenger mélyére veti, soha többé fel nem emlegeti. Amit pedig Ő megbocsátott, azt nekünk is meg kell bocsátanunk, hiszen nem vagyunk nagyobbak Istennél. Ő életet akar adni, ami csak úgy lehetséges, ha tiszta lappal megyünk tovább az úton, ha nem kell a bűn terhét cipelnünk. Neked is kész megadni ezt a tiszta lapot, hogy öröm legyen a szívedben és hála. Ő naponta képes megbocsátani. Gyötörni a sátán akar, ő az embergyilkos, nem pedig a teremtő Isten.
Kedves Balázs!
Elolvastam. Nagyon tetszett, nem csoda, hogy beválasztásra került. Még egyszer gratulálok! Szavaztam. Próbáljad meg feltenni az Internetre! Oda szoktam én is pakolni az írásaim, mert ott azért vannak, akik olvassák és a kézjegyük is ott hagyják.
Szeretettel: Rita
Szeretettel gratulálok a novellád plakáton való megjelentetéséhez! Valóban nagy öröm és megtisztetés lehet 3400-ból bekerülni a 20-ba.
Sajnos ez a közösség – már ha egyáltalán annak nevezhető – nem arról híresült el, hogy érdeklődéssel figyeli és követi mások alkotásait. Ezen azonban mi magunk tudunk változtatni azzal, hogy ha tehetjük időnként azon kívül, hogy a saját alkotásunk feltesszük, mások felé is nyitunk.
A novellád el fogom olvasni és ha tetszik, szavazni is fogok rá.
Szeretettel: Rita
„Lépésem magányos az úton,
Magányos így nélküled.”
Fájdalmasan szép szerelmes sorok, melyek mélyen érintettek és meghatottak. Különös érzés a szerelem, amely nem hasonlítható össze semmivel sem. Néha a felegekbe repít és a boldogság ad szárnyakat, máskor lesújt és nem látunk mást, csak árnyakat. Mégis azt kívánom, hogy jöjjön el az igazi, aki nem csak betölti a régi helyét, hanem attól sokkal többet is ad, szeret és örökké veled marad.
Szeretettel: Rita
Tényleg aranyos voltál. Nem mindenki szélhámos, aki felfigyel a másikra. Meglátta a kedvességet, a szerethetőséget benned.
Örülök, hogy megosztottad ezt a szép emléket.
Szeretettel: Rita
Kedves Tonió!
Nincs mit. Öröm számomra, ha valamivel egyet tudok érteni és ezért elismerhetem.
Szeretettel: Rita
Kedves Tonió!
A kiemelt részből látszik, hogy értetted rövid versem mondanivalóját, nevezetesen, hogy nem csak az az érték, melyről szelfi, vagy fotó készülhet. Az igazi érték belülről fakad, azt lefényképezni nem lehet, csak továbbadni. Ilyen a szeretet, a megértés, az együttérzés, az elfogadás, a szenvedő imádságban való hordozása, az együtt örülni való képesség a másik öröme láttán és még lehetne sorolni. A szívjóságról nem készülhet látható, csak érezhető „felvétel”.
Szeretettel: Rita
Kedves Tonió!
Köszönöm szépen. Nekem is tetszett ez a nyári kép, ami nem tengerpart pálmafákkal, hanem akár a mi kis magyar mezőnk is lehet, ahol éltem és élek mind a mai napig.
Nem is vágyom el innen, „mert én itt születtem, ez a hazám”.
Szeretettel: Rita
Kedves Tonió!
Amennyiben úgy érzed, hogy a testeddel együtt a lelked is megöregedett, az lehet, hogy maga a kegyelem, hiszen a test és a lélek összhangját éled meg.
Szeretettel: Rita
Kedves Tonió!
Örülök neki.
Szeretettel: Rita
Kedves Tonió!
Igazad van, hogy nehéz, de mindig azt kell végiggondolni, hogy kinek használunk vele? Akivel szemben vétkeztünk, az ha él még, bocsánatot kérhetünk tőle. Ha nem, akkor őszintén megbánjuk és elengedjük, mert a múlton már nem segíthetünk és azzal, hogy magunkat emésztjük senkinek sem használunk. Ezért könnyebb a hívőnek, mert Isten a megbánt bűnt megbocsátja, a tenger mélyére veti, soha többé fel nem emlegeti. Amit pedig Ő megbocsátott, azt nekünk is meg kell bocsátanunk, hiszen nem vagyunk nagyobbak Istennél. Ő életet akar adni, ami csak úgy lehetséges, ha tiszta lappal megyünk tovább az úton, ha nem kell a bűn terhét cipelnünk. Neked is kész megadni ezt a tiszta lapot, hogy öröm legyen a szívedben és hála. Ő naponta képes megbocsátani. Gyötörni a sátán akar, ő az embergyilkos, nem pedig a teremtő Isten.
Szeretettel: Rita