-
Tóth Lászlóné Rita
Írások
Tőle kaptam
Szinte látom még mosolyát, hallani vélem kedves hangját, pedig soha nem mosolyog már, és nem hallatja többé hangját. Megszokni a nincset oly nehéz, az ész...
Elmondanám (első házasságomra emlékezve)
Elmondanám, hogy szeretlek még mindig, a hosszú évtizedeket köszönöm, velem voltál a nehezekben végig, nem hagytál soha egyedül küszködnöm. Elmondanám én, ó, de mily szívesen...
A lombhullató fák
A lombhullató fák óvnak, védnek, és tavasztól őszig milyen szépek. Még zsengék a levélkék kezdetben, aztán megerősödnek időben. Lombsátruk enyhet ad a melegben, tűző...
A kopottas és viseltes utas
Mikor felszálltam a villamosra, ő akkor már ült. Onnan, ahol még volt szabad hely, éppen rá láttam. Kissé viseltes és kopottas volt. Talán egy kicsit...
Győzünk (szatíra)
Tudom, hogy egymagad gyenge vagy, de kiállunk melletted. Minden elpusztul körülötted, de mi megvédünk benneteket. Hogy egyesek, akiket szerettél, messzire mentek, hogy mások a harcban...
Orgona ága
Oly rég volt, amikor Márti még általános iskolába járt, mégis vannak dolgok, amelyek feledhetetlenek, azokat az emlékeket az élet viharai, örömei sem vehetik el. Ilyen...
A lelkiismeret
A kis faluban, ahol Marika élt a szüleivel, mindenki ismerte, és néhány embert kivéve, kedvelte is egymást. Fontos volt számukra a jó szomszédi viszony, hiszen...