User banner image
User avatar
  • Tóth Lászlóné Rita

Írások

A kávéscsésze

Kriszti fiatal korában már eléggé elterjedt volt a kávézás, melyet csészében illett felszolgálni és a csészealjra kellett helyezni a kockacukrot, legalábbis a munkahelyén ez volt...

Jancsi és Juliska kicsit másképp

Élt egyszer egy házaspár, akik nagyon szerették egymást, mégis szomorúság árnyékolta ezt a szép és őszinte érzést a szívükben. Ennek oka pedig nem más volt,...

Visszanézve

Életem romjain ülve, folyhatna könnyem szüntelen, visszakérhetném a kezdetet, öklöm rázva vad dühhel új életet, melyre visszanézni egykor majd érdemes. Felsorolnám kik hibáztak, kik okozták...

Gondolatok az önvádról

    Az irodalmi oldalakon gyakran olvasok gyötrő vallomásokról, melyek az alkotó „tollából” rendre visszatérnek. A vigasztalás és a jó tanács olykor rosszul sül el, az...

Múlt, jelen, jövő

A múlton már változtatni nem lehet, ám a jövőt ma még el nem érheted. A jelen az egyetlen, azt ragadd meg!   Múltban elmerengni idő...

Remény

Annyi a szomorúság és olyan sok a bánat, az emberek szeméből hiányoznak a vágyak. Azokról lemondtak már olyan rég, egy szék elég, ahová elfáradva leülni...

Már megszoktam

Átsuhan a gondolat, feltör az emlék, bár már régen megszoktam, milyen a nem lét. Megszoktam, mint kivert kutya, ki nem ehet, éhezni édes, anyai szeretetet....

Gyémánt

Hogy ha fiatal lennék, ígéretes, szép és vonzó akkor sem venném el azt, ami nem hozzám tartozó. Ráadásul régen elrepültek azok az évek, amikor még...

A pillanat

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kisfiú, akinek a szomszédjában lakott egy kisleány. Övék volt a közeli akácos erdő, a mögötte elterülő mező, az...

A szavak ereje

A kedves, szép, lágy szavak vígasztalnak, reményt, békességet, örömöt adnak. Mint, mikor ború után kisüt a Nap, arcod felragyog, tested erőre kap. Hiszel magadban, mert...
Megosztás
Megosztás
49