A magány az soha sem volt énnekem való, kellett a szó, szép, jó, bátorító, biztató. Ember vagyok, ezért vágyok embertársakra, akik odafigyelhetnek olykor egymásra. Sem...

Tudom, hogy egymagad gyenge vagy, de kiállunk melletted. Minden elpusztul körülötted, de mi megvédünk benneteket. Hogy egyesek, akiket szerettél, messzire mentek, hogy mások a harcban...

Oly rég volt, amikor Márti még általános iskolába járt, mégis vannak dolgok, amelyek feledhetetlenek, azokat az emlékeket az élet viharai, örömei sem vehetik el. Ilyen...

Az öregkor „szépségeit” keresem, de hiába, mert azt sehol se lelem. Lám, jól elbújt előlem az a bitang, de nem adom fel, visszatér a visszhang....

A kis faluban, ahol Marika élt a szüleivel, mindenki ismerte, és néhány embert kivéve, kedvelte is egymást. Fontos volt számukra a jó szomszédi viszony, hiszen...

A feladat az volt, hogy 5 különböző személytől kellett kérni egy-egy szót, majd azokat versbe önteni. Ezeket a szavakat kaptam: feledhetetlen, bíbor, szeretet, mosoly, remény. ...

Már nagyon közel volt a tél, az ősz elhagyni készült a tájat, a legtöbb falevél már a földön landolt, de volt egy kivétel, ki nem...

Elérkezett a nagy nap, mikor úgy érzed, végre szabad vagy. Szűk kalitkából szabadul ki az éned, élet élni hagy. Ezernyi a terved, oly csodás mindegyik,...

 A hideg szél végre már aludni tért, álom fáradt pillájára visszatért. Menj tavaszi szellő, az ember rád vár, és téged köszönt a kedves napsugár.  ...

– Mit szólsz Kökörcsin írásához? – Melyikhez? – A legutóbbihoz. Szerintem nem rossz, de én a „hogy” szó helyett, a „ha” szót tettem volna be....