User banner image
User avatar
  • Tóth Lászlóné Rita

Írások

Remény

Annyi a szomorúság és olyan sok a bánat, az emberek szeméből hiányoznak a vágyak. Azokról lemondtak már olyan rég, egy szék elég, ahová elfáradva leülni...

Már megszoktam

Átsuhan a gondolat, feltör az emlék, bár már régen megszoktam, milyen a nem lét. Megszoktam, mint kivert kutya, ki nem ehet, éhezni édes, anyai szeretetet....

Gyémánt

Hogy ha fiatal lennék, ígéretes, szép és vonzó akkor sem venném el azt, ami nem hozzám tartozó. Ráadásul régen elrepültek azok az évek, amikor még...

A pillanat

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kisfiú, akinek a szomszédjában lakott egy kisleány. Övék volt a közeli akácos erdő, a mögötte elterülő mező, az...

A szavak ereje

A kedves, szép, lágy szavak vígasztalnak, reményt, békességet, örömöt adnak. Mint, mikor ború után kisüt a Nap, arcod felragyog, tested erőre kap. Hiszel magadban, mert...

Szellő repítse

Miként könnyű pihét felkapja a szellő, úgy libbent tova évtizedes esztendő. Számtalant úgy vágytam, hogy tűnjön el végre, néhányat marasztaltam volna örökre.   Az idő...

Érzések

Ebben a korban az érzések talán már stabilak, nem kell folyton mantráznod azt, hogy szeretlek, fontos vagy, és mégis jólesik ezt újra, százszor is vallani,...

Színt festek

Szürke életembe majd színeket festek, benne lesz minden szín, amit csak szeretek. Lesznek kik sötétet, fakót tesznek bele, csupán azért, ne legyen örömöm benne. Megakadályozni...

Vallomások

Több irodalmi oldalnak is tagja voltam, bár nem egyidejűleg, mert ha már ott vagyok, akkor nem csak felteszem a saját alkotásaim, hanem igyekszem másokét is...

Nő vagyok

Kedvesen nézem, a szemét keresi tekintetem, nem feltünően, csak arra vágyom, hogy észrevegyen. Mosolygok, és a mosolyom másokkal is megosztom, ne gondolja, hogy az csupán...
Megosztás
Megosztás
55