User banner image
User avatar
  • Tóth Lászlóné Rita

Írások

Együtt

Az úton együtt megyünk majd te meg én, fényes nap, éjszaka csillagfény vezet, el nem hagy minket sohasem a remény, hő szerelmünk lángja szívünkből ered....

Közlekedem

Közlekedni, vagyis eljutni A-ból, B-be, gyalog és/vagy tömegközlekedéssel áll módomban. Most ebben a remek trópusi melegben igazi élmény mindkettő. A minap is szedem, szedegetem a...

Vak tyúk is talál szemet

Az általános iskola felső tagozatába jártam, amikor új tanárnőt kapott az osztályunk, aki matematikát tanított. Jó fejű, kellemes természetű, fiatalos lelkületű hölgy volt, akit szinte...

Hétköznapi poénkodás

Na, nem mintha tudnék és kitartóan művelném az úszást, mint sportot, de azért időnként ellátogatok a Hajós Alfréd Sport uszodába. Hogy miért oda? Hát –...

Luxus

Bevallom azt, hogy szeretem és kell nekem. Minden este az enyém, hiszen vár engem. Kisajátítottam, másnak át nem adom, nem reméltem, hogy valaha megkaphatom. Hozzábújok,...

A magány

 A magány az soha sem volt énnekem való, kellett a szó, szép, jó, bátorító, biztató. Ember vagyok, ezért vágyok embertársakra, akik odafigyelhetnek olykor egymásra. Sem...

Talán

Zokog a természet, esőért esd, fájó könnyét a Nap megemészti, így azt nem látod, és ne is keresd, üde színét, fényét elveszejti. Befelé sír miközben...

A remény

Ajándék lehet tán minden napom, hogy ha megélem, és úgy fogadom. Gördül, fordul és halad a szekér, az lassan vagy gyorsan a célba ér.  ...

Megzenésített versek

Ezúton szeretném megköszönni Zsoldos Árpádnak és Adriennek, hogy ilyen szép meglepetést szereztek nekem, hogy három versem is megzenésítették a mesterséges intelligencia segítségével. A zene és...

A méhecske

Évike nagyon várta már a nyarat, mert akkor ismét találkozhat az őt kicsikémnek becéző nagypapával és édesemnek hívó nagymamával. Ő a nagyszülei kincse, ahogy mondani...
Megosztás
Megosztás
49