Ez is eljön egyszer! A napok eltelnek egymás után, csak azt vesszük észre: itt az alkony! Heves szívvel harcolunk ezerszer. Mit ide félelem! Bátorság talán!...

Hál’ Istennek nincs sár! A keményre fagyott keréknyomokat a hó is belepte már. Úgyhogy félni nem kell! Van takaró. Finom, puha, ragyogóan tiszta. Nem túl...

Nem jöttél túl korán, hiába vártam rád. De most már, hogy itt vagy, talán itt is maradhatsz.   Lágy kenyér az asztalon, páragyöngy a palackon....

Nagyanyáink gyanították, hogy mi mindent elfelejtünk! Görbe botra támaszkodva könyörgött tekintetük, de mi, csak tovább mentünk.   És most nagyváros van a faluban. Étel csak...

Nem mertünk szeretni, s ujjaink között a homok lepergett. Most szeretnénk, de már nem lehet. Féltünk elmondani álmaink, s most az örök ébrenlét árnyai minden...