Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette....

Elfelejtettük, hogyan kell élni Elfelejtettük, miben kell hinni. Elfelejtettük, mi is a végzet. Mire rájöttünk, a szívünkkel is végzett. Csak pár év volt, ami eltelt,...

Színes papírvirágokat álmodtam, szirmukba a szél belekapott, s repültek a város fölé hangtalan. Szórták a pasztell papírvirágport. Eltűntek. Nyomukban papírvirágba borult a tavaszi aszály égette...

Menni, menni, visszanézni. Sosem szólni, csak remélni. Mindig újra megpróbálni, sosem bukni, csak felállni.   Mindig kérni, nem elvenni. Hogyha más kér, akkor adni. Nem...

<span;>Megbarnult, nyári betlehem, <span;>tétova maradvány-félelem. <span;>Az ősz majd ronggyá áztat, <span;>s a fagy végleg elporlaszt. <span;>De most még tehetetlenül napba bámulok, <span;>a Kaszással szembeszálló halálmadár...

Felébredtem és rád gondoltam, hát fogtam egy puskát, és elindultam, hogy megkeresselek. Vársz a parton, papírra írtad, fegyver lesz nálam, nem tudhattad, én sem, hogy...

Nem szólok. Szólni tilos. Magányos fákká oszlik lassan az erdő, közben némán avar takar. Míg félelmes mosolyba vicsorodó fogsorom közeit kitölti a sárgaföld, nem marad...

Vártam, hogy kapok tőled virágot, de tavasszal vetek a kertbe sajátot. Magamhoz hívom újra a színeket, búcsút intek a feketének és neked. Tavasszal megint nyílnak...

Csak megszületni volt nehéz, az élet bazaltkövei már könnyedén őrlik a húst, a csontot. S odafentről, ha lenéz, tekintetével követi, szeméből könny ömlik, s titkolja,...

Csókoltatom a Szerelmet! Üzenem, ha erre jár, hozzám is benézhet. S ha a Szenvedélyt is hozná magával, leszámolnék végre a.magánnyal. 1