Akai Katalin
Csillagom!
Nehezen születtél, aggódtunk érted,
mégis maradtál, hisz vártunk Téged.
Könyököd, csepp kezed halántékod mellett,
biztos gondolkodtál: jöjjek-e vagy menjek?
Végre sikerült! A miénk lettél,
éjjel nem alszol, hát én miért tenném?
Sok lázas éjszaka, sok betegség után,
repked pöttyös masnid utánad a hintán.
Csillagom-Csillagom, picinyke Kislányom
Te vagy a legdrágább nekem a világon.
Végre óvoda, aztán az iskola, a tornasor végén
Te vagy a kis Csoda.
Kicsike létedre, küzdöttél keményen,
tanultál, sportoltál, harcoltál az élen.
Évzárót-évzáró követett serényen,
s én büszke lehettem, minden egyes évben.
Nehezen éltük túl, a kamaszkor poklát,
de lelkünk a végén, barátnőre talált.
Csillagom-Csillagom, Te, legjobb barátom,
Te vagy a legdrágább nekem a világon.
Ó mennyit aggódtam, és mennyit drukkoltam!
Amikor vizsgáztál, mindig belehaltam.
Könnyedén vetted az akadályokat,
s közben legyőztél udvarló hadakat.
És eljött a nagy nap! Kezedet megkérték,
úgy izgultam mintha, az enyémet kérnék.
Asszony lett a kicsi, szépséges lányomból,
nem láttam a könnytől, a nagy boldogságtól.
Csillagom-Csillagom, menyecske leányom
Te vagy a legdrágább nekem a világon.
Szaladtak az évek, meg nem állt az óra.
Ma már azt is tudom, miről szól a nóta:
Kis gyerek-kis gond, nagy gyerek-nagyobb gond.
Szülőnek lenni, a legnehezebb dolog.
Ennek ellenére, ma is azt mondhatom:
Minden perc megérte! Soha meg nem bánom.
Mennyi minden történt, velünk, s a világban!
De Te itt vagy velem, örömben-bánatban.
Az évek megtörtek, betegség is kínoz,
de legjobb barátnőm felvidít, ha hívom.
Csillagom-Csillagom örökre barátom,
Te vagy a legdrágább nekem a világon.
Author: Akai Katalin
Akai Katalin: Nagyné Akai Katalin vagyok, Budapesten élek. Akai Katalin néven diákkoromtól írok prózát és verset egyaránt. Tanáraim segítségét, biztatását köszönöm. Az Irodalmi Rádiónál értek az első sikerek, ma is hálás vagyok érte. Több irodalmi magazin és folyóirat szerzője vagyok, számos irodalmi közösség megtisztelt azzal, hogy tagjai közé fogadott. Huszonhat hazai és nemzetközi pályázaton irodalmi díjat, vagy helyezést kaptam, és eddig ötvenkettő antológiába válogatták be verseimet és prózáimat. Az Irodalmi Rádiónál sok értékes díjat kaptam, többek között a Gyermekvilág pályázat második, következő évben első helyezését. A Cédrus Művészeti Alapítvány Napút-nívó díjjal jutalmazott. A „Szárnypróbálgatók” és az „Életmesék” pályázatokon is többször díjazták és kötetbe válogatták írásaimat. Az "Életmesék" című Nemzetközi Irodalmi Pályázaton három egymást követő évben kaptam meghívást és díjat az Országház Vadásztermében tartott ünnepségeken. Az Országos Mécs László Irodalmi Társaságnál számos pályázaton helyezést értem el többek között 2017-ben „Az év nyugdíjas költője" pályázaton 3. helyezést értem el. 2018-ban megkaptam a Nemzetközi Mécs László Irodalmi Díjat. 2019-ben megjelent az “Ezt is túléljük” című novelláskötetem. 2020 nyarán Lélekrózsák című verseskötetem került a könyvesboltokba. Gyermekkoromtól szenvedélyem az olvasás, történet és versírás. Bármilyen nehézséggel kerültem szembe, a könyvek birodalmában mindig menedékre találtam. Első és örök nagy példaképem Jókai Mór. Könyveire vadásztam a könyvtárban és...
8 Responses
Ez a vers olyan szép! Amíg olvastam, az enyémekre gondoltam. Újraéltem Veled és a verseddel a sajátomat. Köszönöm az élményt Kata!
Nagyon szépen köszönöm kedves szavaid Gabika!
Olyan jólesnek, hiszen ez volt a másik célom versemmel. Az elsődleges, hogy kifejezzem szeretetemet kislányom iránt. Remélem, hogy a szülőkben, anyákban emlékek ébrednek, és felidézik saját gyermekük felnevelésének örömét. Köszönöm szépen, ezért érdemes írni!
Kedves Katalin
Világon a legszebb érzés gyermekünk iránti szeretet ez érződik soraidban.Engem pedig emlékeztet az én gyermekem születésére. Köszönöm.
Üdv. Ibolya
Kedves Ibolya!
Köszönöm szépen elismerő szavaidat. Nagyon örülök, hogy versem elérte céljait, és Benned is megmozdított egy vagy több érzést, emlékeket.
Köszönöm szépen: Katalin
Nem tudom, önmagához vagy pl. a gyerekéhez írt-e. Előbbi esetben alighanem szerepköltemény, tehát más nevében beszél.
De tény, hogy felfogható ekként is, akként is. A sajátos önmegszólítás miatt nekem az előbbi verzió tetszik inkább, olvasni is eszerint igyekeztem.
Szépen, mély érzelmekkel átszőve elindul az életút, de aztán végül teljesen elárasztja az érzelem, belefullad, feloldódik benne.
Epikából tömény líra. Csak a két ember marad meg, egyre szervesebb kapcsolatban, minden külső semmivé foszlik
Alkoss és alkotsz amit és ahogy és amiről tudsz.
Meg sose nézz kritikát, bírád-ő, amit írsz.
Unalmasak az okoskodó kritikái. Ezt a versemet is díjazták, valószínűleg önnél hozzáértőbb emberek.
Irodalmi pályázatokon „picit” több elismerést szereztem, komoly nagy tudású tanároktól, művészektől és szakmai zsűriktől.
Úgy látom bátorsága miatt főként női alkotótársait pécézi ki, kissé kétértelmű kritikai észrevételeivel.
Szerintem ez az irodalmi oldal nem arról szól, hogy egymás alkotásait lehúzzuk, hanem arról, hogy: biztassuk és segítsük egymást ezen a rögös úton. Ha akarja, én és még mások is véleményezhetjük az ön írásait. Eddig nem tettem, épp a fenti idézet miatt.
Kedves Katalin! Ez egy csodaszép vers, amit egy szerető és gyermekét féltő anya csak írhat kincséről a gyermekéről. Olvasva a versed a saját lányom jutott eszembe…mennyi féltés, mennyi aggodalom, szorítás és idegesség, míg eljutott oda, hogy saját lábára állt, de azóta sem szűnik a szeretet érzése. Nagy szeretettel gratulálok versedhez,. Köszönöm, hogy olvashattam!
Kedves Gábor!
Köszönöm szépen értő szavaid. Örülök, hogy így érzel, hiszen „csak” ennyi volt a célom. A szülői szeretet versbe öntése, a gyermeknevelés örömének, szépségének megéneklése, egyszerű érthető formában.
Üdvözlettel: Katalin