Elmentem temetőbe ismét hozzátok.
Még mindig szívet fájdítón hiányoztok.
Leültem sírnál apa készített, kicsi padra.
Édes szüleim, virágot hoztam sírotokra.
Keserű könnyem hullik, mint zápor a rózsára.
Elveszek egy sárgát, kötöm anya fejfájára.
Zsörtölődök, amíg a mécsest meggyújtom.
Égni nem akar, apa, te fújod? – mondom.
Szinte látom kópés mosolyát, ellágyul arcom.
2018. október 31.
Author: Budai Zsuzsa
Budai Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője. Budai Zsuzsa: Pár sor magamról…… Cinkota nekem a világ közepe, az életem itt kezdtem én el. Általános iskolában szerettem olvasni, faltam a regényeket meg Adyt és a Petőfit. Érettségi után dolgozni kezdtem, a sors közbe szólt és balesetet szenvedtem. Akkor elővettem a papírt és a ceruzát, elkezdtem írni az első strófám. Jöttek a kis irka – firkák, kondi terem, cicák és a barackfák. Kiírtam magamból örömöt, bánatot, egyszerű rímek, szórakoztatók. Lányom a legnagyobb rajongóm, szigorúan ítéli meg a verssorom. Köszönöm, hogy a csoport tagja lehetek, remélem Nektek is, a verseimmel örömöt szerzek. Budapest- Cinkota, 2017.02.13.
