A boldogság otthona

A boldogság otthona

 

A robogó vonatból nézem a tájat,
csodálom most is, ez egy szép varázslat.

A gőzös lassít, jelző füttyét hallatja,
megérkeztem kis falum vasútállomására.

„Erdőkertes megálló” kiáltja a női kalauz,
keblén feszesen idomul a kék blúz.

Merengve bámulok, nézem a fényeket,
de sietnem kell, mert tudják, hogy érkezem.

Az alkonyat fénye a Mikszáth utcában,
hasonló színvarázs nem létezik a világban.

Látom édesanyám gyönyörű alakját,
kitárja a kaput, várja szerető hű fiát.

Együtt indulunk a gondozott kert felé,
apám alkotása, Isten áldja meg a kezét.

A háziállatok etetése most rám vár,
hálát adok a szeretetnek, hogy erre jár.

Az esti harangszó a Mindenható hangja,
mindenki térjen most már nyugovóra.

A szürkület terelget a kis házba,
hívogat a fény a megértés otthonába.

A heti események fontossága a tét,
megszínesíti e felejthetetlen estét.

A boldogság öröme jelenik meg a házban,
az érzés örök, tudjuk mind a hárman.

A társasjáték veszteseként ülök a fényben,
de győztes vagyok, mert a szüleimet nézem.

Eljött a megérdemelt pihenés órája,
testem frissíti majd az éjszaka világa.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Van egy kedvenc bögrém

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Álarcos emberek

Álarcos emberek jóságot mímelnek, de szívük kőből, és rózsájuk üvegből. Valójában ők, kik senkit sem szeretnek, csupán hatalomból, pénzből, gyűlöletből cselekednek, hús szívvel nem rendelkeznek.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

Énidőm

Idő koldul az ereszek alatt, rongyaiban évszakok zörögnek, mozdulataira némább a holnap, arcát csorba tükörben fésüli meg. Vak peronon várakozik egy másikétól függő hang, leheletnyi

Teljes bejegyzés »

Tűz közelében

Tűz közelében melegség árad, nem ül arcokra szomorú, s bánat. Tisztul a lélek, felszabadulna, rossz élményekből újratanulna.   Fagyott végtagok is kiengednek, mozgathatók, ahogy melegednek.

Teljes bejegyzés »

ARS POETICA

PCSOLINSZKY KITTY ARS POETICA   Madárnak születtem… Olyasfajtának, ki nem üldözi a dögöket, Irtózik megtenni a felesleges köröket. Nem, én nem volnék keselyű, Miért áldozzam

Teljes bejegyzés »

Sok mindent

  Sok mindent hagyok örökül neked, ha elmegyek. Előtted csúcsosodnak az érzelem hegyek. Ormait hó fedi majd, fénye vakítja szemed, de oly messze lesz tőled,

Teljes bejegyzés »