Napocska Felejteni. Kellene. De nem tudok. Gondolataim mindig Rólad folynak egy véget nem érő forrásból, mely néha talán apad. Igen, apad. De soha ki nem szárad. Bár vágyom rá. Nagyon. Mert ettől belül folyamatosan hanyatlom. Gyengülök. Sírok. Sorvadok. Pedig ennek az érzésnek a legjobbnak kellene lennie, mégsem érzem annak. Kutamból talán más is akarhat. De nem Te. Ez az egész csak értelmetlen ellentét, jó és rossz egyszerre vegyül, és hiába érzem, soha nem foghatom meg két puha kezét. Ideje felfognod: menekülj! Ő már megtalálta, aki boldoggá teszi. Nagy levegő... Örülj hát! Lásd a mosolyát! Élvezd, érezd a meleg Sugarát! Debrecen, 2020. január 11. Ég és föld periódusa
Author: Birinyi T. Rebeka
Birinyi T. Rebeka az Irodalmi Rádió szerzője. Életem huszonkét évének több mint a felét az irodalom utálásával töltöttem. Az olvasást unalmasnak, időpocsékolásnak tartottam. Egy épkézláb mondatot sem tudtam leírni. (┬┬﹏┬┬) Középiskolai irodalomtanárom nyitotta fel a szemem az irodalom szépsége felé. És rájöttem, jó dolog az olvasás. A képzelet miatt. Egy fehér papírt látunk csak, rajta fekete betűkkel írt szavakat, ami ránézésre jelentéktelen, unalmas, mégis a jelentésük miatt lesz egy történet, egy könyv. Szemmel nem látni csak pacákat, mégis minden érzékelhető a képzelet terében. Emiatt az érzés miatt írok. Mert, ha van egy magával ragadó story, a valóság és a képzelet határán élek, ez pedig az egyik legszabadabb az érzések között. ui: ha hét évvel ezelőtt szembetalálkoztam volna az utcán mostani énemmel, és leültünk volna kávézgatni, és ilyeneket mondott volna, hogy: “Imádni fogod a szavakat, a jelentésüket, ami miatt imádni fogsz olvasni. Író akarsz majd lenni.” Biztos egy szaftos nevetés alatt köptem volna rá a mogyorós cappuccinóm. (●’◡’●) blog: https://birinyitrebeka.blogspot.com/?zx=b1496d27a15e199
