Iochom Zsolt: Hiszek

Hány ezer évet rejt egy pillanat?
Feketelyuk tátong a végtelenbe,
Föltámadt perc, hetek rianása,
– Hogy mondjam el, hogy másképp nem lehet?!

Ha kialudtak is a gyertyák,
Május kanóca, ha szikrát talál kapni,
Figyelmeztetlek:
– Fogd a csókod, itt van!
Mert irgalomból adtad.

Bekerített a csönd,
alszik a szél, a szó.
Hagyd álmodni őt!

Némaság visszhangja leng körül,
mégis Egyedül semmi vagyok,
Hajótöröttek gazdagabbak nálam.
Ma is, akár tegnap… megváltásom Te vagy.

Szent Ágoston-templom, Csíkszereda / Fotó: Iochom Zsolt
Iochom Zsolt
Author: Iochom Zsolt

Iochom Zsolt az Irodalmi Rádió szerzője. 2019-ben Csókszereda címmel jelent meg első verskötetem, amely 120 verset tartalmaz.  2024-ben jelent meg második verseskötetem (Sok a szó), újabb 120 verssel. Prózai írásaimból is nyomdafestéket látott a Mese csókkal c. kötet. E-könyvként jelent meg a Kék-Fehér Könyvkiadó gondozásában a Pofonok és csókok című novelláskötetem. Eddig mintegy 80 antológiában jelentek meg verseim, prózáim. --- A berlini fal 1989. november 9-i leomlása az egész világ számára egy korszak végét jelentette, számomra pedig egy újét, hisz ezen a napon születtem Erdély délkeleti szegletében, Kézdivásárhelyen. Iskolai éveimet a nagy múltú kantai Nagy Mózes Gimnáziumban és a Református Kollégiumban végeztem. Négy éven át főszerkesztője voltam a Református Kollégium diáklapjának, a Sulisok(k)-nak, ahol első verseim is megjelentek. 2008-2011 között a Sapientia EMTE csíkszeredai Karán végeztem kommunikáció és közkapcsolatok szakon. 2010 októbere-2017 novembere között újságíróként, fotó- és videóriporterként dolgoztam a Székelyhon hírportálnál és a hozzá tartozó nyomtatott újságoknál. 2015-ben fejeztem be mesteri tanulmányaimat kommunikáció és közkapcsolatok szakon. 2015-2018 között egyéni vállalkozóként különböző kiadványok, könyvek szerkesztésén, tördelésén dolgoztam. 2015-ben két versem jelent meg a Kortárs hangon c. antológia kötetben. Több versem is megjelent a Café Főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán. 2021-ben elnyertem a Selyemgyár Alapítvány irodalmi pályázatának fődíját. 2021 decemberében...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vágyom egy társra

Manapság szomorúan telnek napjaim,   szomorúan, magányosan élek.  Egy idő óta, szívem keserűség mardossa.    Eddig egyedül éltem egymagamban,  de ebből elég volt, meguntam,  valaki hiányzik mellőlem.  Vágyom, hogy valaki mellettem,  velem

Teljes bejegyzés »

Mindenkinek jár

A sátán kutyája a sarokban gubbasztott. Semmihez sem volt kedve. A steaket már rég megette (angolosan, természetesen), a tálnyi friss forrásvíz még a lábai előtt

Teljes bejegyzés »

Sisakvirág

Az ország leghíresebb nyomozója halálos beteg. Legalábbis ezt olvastam a hírekben. Gondoltam eljött az én időm, most vagy soha (szó szerint), interjút kérek tőle. Két

Teljes bejegyzés »

Én, a szúnyog

Éjszaka volt mikor megláttam a napvilágot. 103 testvéremmel együtt egy kék kerti hordó volt a bölcsőnk, benne kellemesen állott esővíz. Anyámat nem ismertem, apám létezését

Teljes bejegyzés »

Lunam ruinam

Kivételes családba születtem. 2257-et írunk, május van, de mintha a régi mondák szerinti január lenne. Megbolondult a világ, a globális felmelegedés átcsapott jégkorszakká, de ez

Teljes bejegyzés »

Kiskarácsony

Kinek-hogy. Azt mondták, legyen tacskód. Azt mondták, jó buli lesz. Hát, karácsonykor ráncba szeded magad, fellépsz a drága internetre, és 3-4 óra után kiválasztod azt

Teljes bejegyzés »