Napsugaraim
Születésnapi ebédnél találkoztak először napsugaraim
Kiváncsian méregették egymást, látszott bizalmatlanságuk
Végül elpityeredtek, kis agyukban megszólalt a féltékenység
Kis Bendzsike szorította nagyanyja kezét, jelezve mértékét
A sírással küszködve némi kíváncsiság is szorult bele
Talán felfogta, hogy, mint babájával játszani lehetne vele
Vajon megérem-e mikor kéz a kézben járnak?
S ébredéskor egymásnak szép napot kívánnak?
Nem kell majd félniük háborútól gender ideától
Ami elválaszthatja őket a családi boldogságtól
Fényes nappalukat, békét sugárzó éjszaka követi
A gyűlölködést, a háborút a világ magából kiveti
Ha kis napsugaraim elrejtőznek látóhatáramból
Helyettem is felnőnek az Úr szerető gondoskodásától.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
