Őszi íz

 

Beleharapok az
Almáspitébe;
Benne van az ősz
Magasztos igéje.

A meleg zsibbadás,
Álmodozás ébren
Lüktetés, csillogás
Hideg verítékben.

Sok édes – hulló szó;
Termés-zuhatag
Magam. Magad;
Vakká tesz a Nap.

Minden nélkül
Érintkezés;
A lombhullatàs
Az érkezés.

Megzizzenő
Falevelek:
A vallomásban
Szívem remeg.

Csörgedező
Kicsi patak
Üzenet az,
Ami marad.

Megreccsen az
Ág, ezer;
Szívem dobban,
Te leszel.

Gyűlik a sok
Éji vad;
Lelked – lelkem
Befogad.

Ezerszínű
Csöpp varázs
A születés,
Az elmúlás

Rád gondolni
Ilyen épp
Összeér a nyár,
S a tél.

Ott a meleg zsibbadás,
Álmodozás ébren
Szívemben égő kis parázs,
Pillanatnyi éden.

Ez az őszi íz,
Ez te vagy
Almáspiteízű
Pillanat.

 

 

 

 

 

 

Madarász Csenge
Author: Madarász Csenge

Madarász Csenge vagyok. Ha megfordítjuk az életkorom számait, egészen idős, de ha nem, akkor még kiskorú. Szabadidőmben azon gondolkodom, vajon milyen alakra hasonlítanak a felhők az égen, a csillagokat próbálom megszámolni, vagy az jut eszembe, milyen ember lenne a kiskutyámból. Főleg verseket írok, de a novelláktól, és meséktől sem riadok vissza, jelenleg pedig egy musical-en dolgozom.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Muzsik Szandra

Hópehely

A tél most is pirosra csókolja az arcom,Nem szúr, nem fáj, de a nyoma ott marad.Ahogy nézem a lassan lehulló pelyheket,Érzem, hogy a magány most

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

  Halászné Magyar Márta Éjszaka Tudom, hogy most nem csak én nem alszom, mégis egyedül vívom éjszakai harcom, forog agyamban számtalan gondolat, felidézek számomra kedves

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

emlék

                                                 

Teljes bejegyzés »

Út és idő

Még nagyon fiatal az idő, alig kacsint ránk fény az égen. Ujjaim ujjaidba fonódnak a hajnali derengésben.   A faágak között, felettünk megbújnak a madáretetők,

Teljes bejegyzés »

Eljövetel

Eljövetel       Áldott decemberi reggelen, Havas, hófödte sétányon Hangtalan, bolyongva járok. Végeláthatatlan ködben Adventi csodára várok.   A csendben újra rám vigyáz, utolér

Teljes bejegyzés »