Kószálok, mint szél a vízparton
Kószálok ,mint szél a vízparton
éhes kis kacsák lépkednek nyomomban
Szép nyári napok emlékét őrzöm magamban
s felidézve gondolataimban váltottam,
Mintha bolyongnék hegyi-vadonban
hol nem látható sem cél, sem az út vége
de megkisértett elvesztett szeretteim emléke
Mennyi jó tanáccsal, figyelmeztetéssel láttak el
Nem gondolták, olyan világ az eljövendő
hogy majd az én jó tanácsaim nem követhető
Úgy érzem, a Földön árván maradtam
lelkem így ott maradt fenn a vadonban.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
Egy válasz
„Nem gondolták, olyan világ az eljövendő
hogy majd az én jó tanácsaim nem követhető”
Szeretettel: Rita