Éjjel volt és a ház felett,
felhőn ültem és néztelek.
Kibontottam angyalszárnyam,
észre ne vedd, úgy vigyáztam.
Benéztem az ablakodon,
elidőztem alakodon.
Símogattam az arcodat,
szépítgettem az álmodat.
S holdsugaras éji fényben,
öleltelek úgy, mint régen.
Nem hagytalak még magadra,
mosolyt küldtem ajakadra.
Hajnalig ott vigyáztalak,
s eljött értem a pirkadat.
Gyöngyöt raktam a szemedbe.
Ha meglátod reggelente,
eszedbejut majd az álmod.
Hogy talán, egy angyal járt ott.
Author: Kis Ágnes
Kis Ágnes vagyok az Irodalmi Rádió szerzője. Erdő közepébe, hegyek ölebébe rakott le az Isten, elég régen, 1967-ben. Kicsiny falumban, Mátraderecskén szívtam magamba a szüleim és nagyszüleim által kapott útravalót, hozományt az életre, úgymint: szeretet, tisztesség, becsület, alázat az emberek és a természet felé. A legtöbb amit kaphattam tőlük. Tizenéves korom óta építgettem erre a kincsre, rakosgattam össze a szavakat, faragtam a rímeket, hogy aztán a fiók mélyére süllyesszem őket. Most jött el az idő, hogy ezt a fiókot kihúzzam... Megmutatom...
2 Responses
„Gyöngyöt raktam a szemedbe.
Ha meglátod reggelente,
eszedbejut majd az álmod.
Hogy talán, egy angyal járt ott.”
Tetszéssel olvastam szép verssoraidat.
Szeretettel: Rita
Köszönöm szépen a figyelmedet kedves Rita.
Szeretettel:Ági