Magyar Zsoltár

Magyar zsoltár./ Nem politika/

A magyarság éltének gazdag hitvilága
megváltoztathatatlan Szent István óta
Keservében, bújában, mérhetetlen vigalmában
mindig, mindig reménykedett Isten irgalmában
Sajnos sokszor ellenséges szemmel méltatták
míg végül országát megcsonkították
Majd az összetartozás érzését kiirtani akarták,
csillapíthatatlan békevágyát kioltani nem tudták
Ez a békevágy a szeretetben fogantatott
a szeretetet pedig Isten ajándékaként kapott
A szétszórattatás nem volt kiváltságos szerep
mit a szétszórattatásban sok jó magyar terelget
Kisebbségi jogfosztottságuk az EU-ban áldozatul esett,
amit a „nem ura fakó” magyar mindig lenyelhetett
Bejárva a világot léte midig is nyomot hagyott,
hogy hatása befolyáspolni tudja a holnapot
Munkában, sportban, művészetben mindig élen járt
Mig a hemzeti öntudat a szabadságvágyat felizzítottía
ellenfeleiben a haragot, a gyűlöletet feltámasztotta
A víz hömpölyögve azt akarja, hogy nevetségessé tegyen ,
de megzabolázva testvéri közösséggel barátságába vegyen
hogy szomszédai szívbéli gyöngédséggel barátjává tegyen
Azt kívánja a víz bennünk bántó köveket mossunk el,
szomszédaink is úgy gondolják, hogy bántásukat felejtsük el,
kézfogásunk előtt kezünket mosva távozzanak a bacillusok
Megpaskolom a szelet ,vigye hozzájuk béke tervünket
így tudjuk a világ előtt feltárni szeretetünket .

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Törékeny

A halál szele megsimított. Bekúszott a kulcslyukon. Szele apró nyomott hagyott. Lelkem egyik leghátsó Szobájában, egy apró polcon. Kinyitott egy ablakot, Melyen kihajolok, És a

Teljes bejegyzés »

Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »