Évszakok

Tavasz:
Virágok nyílnak,

Színes álmok a mezőn,

Remény ébred.

Nyár:
Napfény ölel,

Meleg szél simogat,

Boldogság virágzik.

Ősz:
Levelek hullnak,

Aranyló szőnyeg a földön,

Búcsú a nyártól.

Tél:
Hó takarja a világot,

Csend és béke,

Újjászületés vár.

Kárpáti László
Author: Kárpáti László

Kárpáti László vagyok. Elsősorban novellistaként tekintek magamra, bár az időnként felbukkanó verseim ennek az ellenkezőjéről próbálnak meggyőzni. E sorok írásakor (2025. 08.) töltöttem be a 37. életévemet. Eredeti végzettségem szerint angoltanár vagyok, ennek köszönhetően a magyar mellett a nemzetközi nyelven is írtam és írok mind a mai napig. Ennek nyomát tudományos cikkek, versek, novellák és tudományos-ismeretterjesztő szövegek is őrzik. 5 év nyelvtanítást követően új munkahelyet kellett keresnem, így találtunk egymásra a gyermekvédelemmel, ahol 6 évig dolgoztam gyermekvédelmi gyámként. 2024-ben azonban elváltak útjaink az ágazattal, hogy egy jóval kedvezőbb területen tudjak tovább tevékenykedni, miközben alkotok. A doktori képzésem kötelező részeként számos magyar és angol nyelvű tanulmányt jelentettem meg, illetve tartottam előadást mindkét nyelven. Ezt napjainkra felváltotta a tudományos-ismeretterjesztő újságírás, mivel hiszem és vallom, hogy „egész népünket kell nem középiskolás fokon tanítani”. Ilyen jellegű írásaimnak elsősorban az Egzakt Média ad helyet. Már az egyetemi éveim alatt rendszeresen kértek fel fordításra, olykor tolmácsolásra, míg a lektorálást saját magamnak tapostam ki. Ennek eredményeképpen jelenleg is rendszeresen kapok megbízásokat a Pons Kiadótól, hogy angol nyelvű szövegeik magyar változatait „alaposan fésüljem át” a szemeimmel. E kötetek már mind kaphatók kereskedelmi forgalomban. A szépirodalom, illetve az ilyen irányú írás legelőször általános iskolás koromban bukkant fel az életemben,...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Foncsor és hamu

Ott áll… a tükör előtt. A foncsor repedt, a tükör torz, arcát széttörve látja, szeme idegenné fakult, homlokán hideg árnyék gázol át… keresztül-kasul. Éjjel, az

Teljes bejegyzés »

Dermedéspont

Csend lett nevetésed, emléked halk szonár, üres napok telnek, szobám néma, kopár. Régi, tiszta érzés helyén szél sírdogál, nem maradt ott semmi, csak egy rideg

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

A föld hívó szava

Fáj a város harca, sok lüktető fénye, Bár lennék csak porszem, ágyam földnek kérge. Élnék kies tájban, mint egy kék vadvirág, Mely csillagtető alatt iszik

Teljes bejegyzés »

Egy szikra

Egy szikra Vigyázzon azzal a lánggal. Nem is sejti, hogy ebben a szobában minden… én magam is… puszta száraz papírból vagyunk. Egyetlen érintése elég, hogy

Teljes bejegyzés »

Lelked, ha fázik

Edit Szabó : Lelked, ha fázik Lelked, ha fázik, a szíved is fáj, nem látszik arcodon, bent muzsikál, fájdalom érzése mélységekben, nem jut előre a

Teljes bejegyzés »

Mámor-paralízis

Mámor-paralízis   Valóságom helyén van egy gödör, Bennragadtam mély álomba ringva. Szeretetet kívánkozó gyönyör… Semmit sem ér dombokon a dudva. Mossa arcom éj-tavaszi zápor, Beengedtem

Teljes bejegyzés »