Fény és árnyék

– Veled indultam el,

de nem melletted.

– Nyomodban jártam, de

észre sem vetted.

 

– Elnyújtottam árnyékodat

elnagyoltan.

– Jeleket hagytam

mögötted a porban.

 

– A felhős égre

fénypászmát rajzoltam.

– Szemközt esőként

sávokban tomboltam.

 

– Átázott kabátod

én majd megszárítom.

– Gondoskodásod

túlzó, de elbírom.

 

– Ha fénnyel öntözném

a fáradt arcokat…?

– Én lággyá simítom

a mélyebb ráncokat.

 

– Tört fényű szemekben

tüzeket gyújtok.

– Nyárrá forrt hevükben

enyhülést nyújtok.

 

– Jelenlétedben

hasztalan keresnek.

– Te pazarlón ragyogsz,

én rendet teremtek,

 

mire az éj sötétjében

elvész minden árnyalat,

fényed kialszik,

s elrejti árnyamat.

Képíró Angéla
Author: Képíró Angéla

Mátészalkán születtem 1978-ban, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. A Debreceni Egyetemen szereztem jogi diplomát. Szüleim szerettették meg velem az irodalmat és a zenét. Az írás régóta fontos része az életemnek, így nagy öröm számomra, hogy az Irodalmi Rádiónál publikálásra is kaptam már lehetőséget.

1
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Képzelt égi traccs

Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam a mi

Teljes bejegyzés »

Elvisz ez a tavasz

Elvisz ez a tavasz, érzem a végem, folyton akad egy új nyavalyás betegségem. A hivatásom átka, tudom jól nagyon, köhögő gyerek jön be sorban az

Teljes bejegyzés »

Péntek

Péntek van ma végre, bár ha tizenhárom, kicsit ijesztő, de már nem is számít, bennem lüktet valami vad, felszabadító. Leteszem a gondot, mögöttem marad minden

Teljes bejegyzés »

A Don-kanyarnál

A családunkban sokszor előkerült ez a történet. Nem úgy, mint valami hősi legenda, hanem inkább elcsendesedve, fájó emlékként, mintha még évtizedek múltán is ott kísértene

Teljes bejegyzés »

Aki visszajött a halálból

A szibériai tél nem egyszerűen hideg volt. Az ember ott megtanulta, hogy a fagy nemcsak csíp, hanem lassan, türelmesen kicsinálja az embert. Kivárja, míg a

Teljes bejegyzés »