Én mennék

Esőben is, ha bőrig ázom,
nem is érzem, nem is bánom,
szívem mindig könnyben ázik,
ahol meleg van, ott is fázik.

De futnék, semmit se törődve,
ha valaki velem lenne,
ha utam végén megérkezem,
s melengetné remegő kezem.

Én mennék, éledne bénult lábam,
mezítláb is, fagyott mocsárban,
ha fény fogná rabságba szemem,
ha várna rám még a kegyelem.

Ha lenne híd még szeretetből,
puha ív várna ölelésből,
biztosan állna szavak nélkül,
míg lelkünk időtlen égbe szédül…

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

Előszó Az utolsó tanév nemcsak egy év vége, hanem egy új kezdet is. Bence számára ez az év tele lesz barátsággal, változással, emlékekkel és búcsúkkal.

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

A telefonhívás 23:59-kor

Előszó Vannak hívások, amelyeket jobb lenne nem felvenni. De mi történik, ha a vonal másik végén nem egy idegen vár, hanem valaki, aki pontosan tudja,

Teljes bejegyzés »

Veled lélegzem

Edit Szabó : Veled lélegzem ” Ki mondja meg, mit ád az ég ?” Szívem rejtekében vajon mi fér ? Volt benne bánkódás, gyűlölet, mikortól

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

A fa, amely emlékezett

Előszó Vannak helyek, amelyekről azt hisszük, mindent elfelejtenek. Pedig talán vannak dolgok, amelyekre még az idő sem képes. Egy név a fa törzsén. Egy régi

Teljes bejegyzés »