fejezet Lágyan ringó áramlás. Pikkelyek között elsuhanó simogatás. Nincs miről dönteni, minden megy a maga medrében. Nem vagy egyedül, ezernyi hasonló úszik körülötted, tátogva,...

Fekete hétfő   Fekete csontvázak meredeztek a réten. A fű helyén hamu, a virágok helyén elszenesedett csillagok. Keserű volt a levegő, a csend síri. Mélység...

Arnold az ágyán feküdt, széttárt karokkal, mintha épp most adta volna meg magát valami láthatatlan erőnek. A plafont bámulta, de valójában nem a fehér festéket...

Gyerekkoromban volt egy akváriumom. Sokféle hal úszott benne: sziámi harcoshal, vitorláshal, aranyhal, apró csigák, és köztük egy hatalmasra nőtt leopárd algaevő harcsa. Emlékszem, eleinte nézegettem,...

Vidám hétfő Olyan könnyedén kelt fel a nap, mintha csak az én kedvemért kúszott volna át a fák lombkoronája felett. A harmat a fűszálakon gyöngyökként...

Az asztal mögött egy férfi ült. Elegáns, visszafogott mosollyal, kezében tollal. – Üljön csak le – mondta nyugodtan. Ismertem, barátom. De ez most nem egy...

Előhang   A levegőben sűrű szag ült, mintha a közelgő vihar porát sodorta volna be a városba. Az emberek a járdán gyorsabban lépkedtek a megszokottnál,...

Éjszaka érkezem. A város mögöttem már elaludt, de itt a fények ébren tartanak mindent: villognak egyre a lámpák, lobog a szélzsák, irányt mutatnak valakinek. Nekem...

Sarkából kifordulva Nem vagyok jegesmedve. Mégis minden reggel úgy ébredek, mint egy jegesmedve. A jég hideg szaga, a szél szúró érintése, a vakító fehérség –...

Minden bölények mentora Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én mindig is hittem abban, hogy ha valaki nagy hangon mond valamit, akkor biztos igaza...