Ha van, aminek ereje van, az a szeretet. Elmozdíthatod vele a legmakacsabb hegyeket.. Olyan erő, amely mindenen átlebeg. Bajban sem hagyja el a szívedet. Eljön...

  Elkapnám az időnek fonalát, Magamhoz húznám, megsimogatnám. Megkérném, legyen kedves és jó hozzám, Engedjen már az időben visszább.   Csak körbenézek picit odaát. Emléket...

Add nekem a mosolyodat ! Hiszen nem kerül semmibe. Megnyugtatja fáradt szívem. És boldogabb leszek tőle. Add nekem a mosolyodat! Szebb legyen e világ tükre....

Gyermekkorunk emlékei azok, melyekből építkezünk. Egymásra téve az emlék-kockákat épül az életünk. Belőlük, eme alapkövekből tanulunk és fejlődünk. Néha csak búgócsiga módjára magunk körül keringünk. Máskor,...

Te nem ismerhetsz még engem De én már tudom, szeretlek. Ott fejlődsz az anyaméhben, Mégis úgy érzem, ismerlek. Szeretném ha tudnád, nagyi Ott lesz majd...

Előttem álltál és a testünk összeért, Felnéztem rád, az ajkadra várva. Beleívódott égőn szívembe e kép, Mint a világ legszebb boldogsága. Tenyeremet tenyeredbe téve átjárt...

Te tudod, drágám, mennyi mindenen mentünk keresztül… Hányszor szorítottam meg kezed, mikor mardosott belül A lélekmarcangoló, nyomasztó űr. Te tudod, mennyi minden …a mindenem vagy nekem...

A fűszál úgy hajlik el a szél súlya alatt Mint a hajad, amikor kezemmel simítom. És a szellő úgy susogja körbe a nyakam, Mint amikor...

Ránkzuhant a nyomasztó őszi égbolt. Hullajtotta szakadón a könnyeit. Üldözött., és nem maradt hová bújnom…. Ez égszakadásban nem láttam semmit. Csak vártam bambán, és vártam...

A sírnál már késő bocsánatot kérni, És bűnbánóan az égre tekinteni. Értelme sincs súgni esdeklő szavakat Lelked mélyéről, hogy megbocsássanak. Késő már a sírnál hullajtani...