Egy nokiás doboz története

Egy nokiás doboz története

Jól érezte magát, míg mobiltelefont rejtett begyében
S békésen szunyókált naphosszat gazdája zsebében
Amit ,mint pernahajder mohó gyorsasággal kicsomagolta
S így kiüresitve kukára szánva került a papirkosárba

Ám mivel a szerencse forgandó, őfenségét megszánta
A sok kacat,mi melléje került a megtelt kosárból kihányta
Alamit hátsá szándékkal felemelt a földről hűtlen gazdája
Asztalára téve forgatta majd hosszasan mustrálta

Mikor meggyőződött arról, hogy senki sem látja
Húszezresekkel telerakva alkalmasnak találta
Hogy háláját kifejezve főnökének ajándékul szánta
És csak a kellő pillanatot az átadáshoz izgatottan várta

Hogy észrevétlen maradhasson aranypapirba zárta
Burkolt utalásokkal előléptetését főnöke elé tárva
A nokiás dobozt egy alkalmas pillanatban átadta
Ám kibontva, arcának megvető gúnyos mosolyát látta

Aki fizetésemelés helyett elbeszélgetésre invitálta
S meglepetésére furcsa válaszút elé állitotta
Vagy a hatóságok szigoru kezébe átadja
Vagy az összeget havi rendszerességgel szolgáltassa

Honnan fogja előteremteni a kívánt összeget
A büdzsét kell megkopaszttani Ó irgalmas Egek
Mivel a Főkönyv, s a trezor kulcsát birtokolta
Az állam pénzét igen könnyen megkopasztotta

Az idők változásával fény derült a turpisságra
Főnöke is beleesett a luxálandók kosarába
Felelni kellett a temérdek pénz eltünéséről
Igy vallomást tett főnöke kényszeritéséről

Összeült a liliputiak választott esküdtszéke
Annak eldöntésére van -e a főnöknek vétke
Szólt az egyik: Ő volt Guliver leghivebb követője
Ezért jelentéktelen ügyeknek nem lehet elszenvedője

Végül egyhangu döntés született a vesztegetésről
S széles körü tályékoztatást adtak a felmentő végzésről
Tetszik,vagy nem tetszik mindez a törpék világának
Mindig lesz érvényesülése az erőszak befolyásának

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ah, ha lajhár lehetnék!

Úgy éreztem, menten lajhárrá változom. Egyre halogattam a házimunkát, vészesen összegyűlt minden. Nem tudtam már hová bújni. Mindenhol az elódázott feladatok leselkedtek rám. Mihez kezdhetnék?

Teljes bejegyzés »

Törékeny

A halál szele megsimított. Bekúszott a kulcslyukon. Szele apró nyomott hagyott. Lelkem egyik leghátsó Szobájában, egy apró polcon. Kinyitott egy ablakot, Melyen kihajolok, És a

Teljes bejegyzés »

Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »