Oly különös varázs ez,
mely hozzád köti szívem,
Ahogy mágnes vonzza a fémet
-Hajszol a vágy feléd-
S az érzés, bárcsak elérhetnélek…
Mert tudom, ott létezel valahol….
A nagy világmindenségben,
És hallod, ahogyan szívem zenél.
…Bár meg is érinthetnélek.
Suttogja a kacarászó víg szél,
Fákról csivitelő szép ének,
Hívó szavam hozzám majd visszatér…
Lelkedig egyszer még elérek.
Addig is tündököl a kék ég,
És a világ boldogsággal ébreszt.
Míg ott vagy …hová vágyam elér,
Lesz mindig miért élnem….
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
Egy válasz
„Addig is tündököl a kék ég,
És a világ boldogsággal ébreszt.
Míg ott vagy …hová vágyam elér,
Lesz mindig miért élnem….”
Szép, szerelemes, vágyakozó soraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita