Közel s távol

Közel s távol

 

Test és tudat, létező kétség.

Velem vagy? Ébredő kérdés.

Keres szemem, kutat karom.

Foszlány a gondolat, akarom?

 

Valahogy tudni fogom, érezni.

Minden jó dolog időben érkezik.

Tapasztalás és hit, versben érik.

Mikor nem fog az ész, szív megérti.

 

Nehéz súly ez a sokféle út előttem.

Mondd, melyik tév, és melyik visz előre?

Félve lépegetsz, tán szakadék is lehet

Ám néha utad egy békés völgybe vezet.

 

Felfelé nézve, ösvény kanyarog égbe.

Csábítóan könnyű, de eltűnsz a mélybe.

Kísér utadon számtalan lélektárs.

Mindegyik kacsint, velem jól jársz.

 

Sors és építő akarat keveredik benned

A megnyert balsors alatt épül jellemed

Felemeled fejed, átfordítod kereszted.

Lehetetlenből esély, te megnyerted.

 

Éned tanul még nevetni, miközben

igazán nem tud sírni. Szíved szeretne

bújósan pihenni. Lelked érte rajongna.

A mennyország benned felragyogna.

 

 

2025.05.30

Horváth Attila
Author: Horváth Attila

Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ah, ha lajhár lehetnék!

Úgy éreztem, menten lajhárrá változom. Egyre halogattam a házimunkát, vészesen összegyűlt minden. Nem tudtam már hová bújni. Mindenhol az elódázott feladatok leselkedtek rám. Mihez kezdhetnék?

Teljes bejegyzés »

Törékeny

A halál szele megsimított. Bekúszott a kulcslyukon. Szele apró nyomott hagyott. Lelkem egyik leghátsó Szobájában, egy apró polcon. Kinyitott egy ablakot, Melyen kihajolok, És a

Teljes bejegyzés »

Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »